A legjobb április 1-i tréfaötletek!

Egy évben egyszer a káröröm, és akár a vaskos tréfák is megengedettek. Az áprilisi tréfa lélektani háttere az, hogy ilyenkor lehet úgy is hazudni – viccelődés céljából –, hogy nem jár érte büntetés. Az ezzel járó káröröm jó érzést kelt az emberben, mert úgy érzi, elmésebb a másiknál, és így rá tudja szedni.

A hazugság egy olyan negatív tulajdonság, melyet a társadalom elítél, ám mégis úgy alakul a világ, hogy e nélkül nem lehet érvényesülni. Sőt, az ember egy nap folyamán többször hazudik, csúsztat, finomítja véleményét, aminek oka lehet az illem, saját maga kényelme, a felelősség elkerülése.
A szorongás minden hazugságnál benne van az emberben, mivel ott van a megszégyenülés lehetősége. Az áprilisi tréfában éppen az a jó, hogy nem kell szoronganunk, hiszen pont az a lényeg, hogy kiderüljön a turpisság.

Az április elsejei hazugság olyan erővel bír, hogy áttöri a szigorúan szabott emberi normákat, szabad a tudatos manipuláció, mindez büntetlenül, sőt még örömet is okoz vele saját magának, embertársainak a tréfáló.
Hisz nem szégyen, ha valakit ilyenkor rászednek, sőt, az emberek többnyire csak azt szedik rá ilyenkor, akit barátjuknak tekintenek, akit magukhoz közelállónak éreznek, akit kedvelnek. Mivel a klasszikus április tréfákat már mindenki ismeri, egyre különösebbeket eszelünk ki. Ez a mai társadalomban nem is olyan nehéz.

Az 1600-as évek elejétől vannak írásos dokumentumok az áprilisi tréfáról. Valószínűleg onnan ered, hogy a Gergely-naptár szerint április elsején ünnepelték az újévet, ünnepséggel, ám átálltak a január elsejére. Mivel az év más hónapban kezdődött, az áprilisban érkező újévi meghívót komolyan vevő ember „április bolondja” lett.
Egyéb eredete is lehet ennek a napnak: a kelta szokás szerint április kezdetén vidám tavaszi ünnepeket ültek; a rómaiak pedig Vénusznak áldozták ezt a napot. A néphagyomány szerint április elsején kell a futónövényeket, a tököt, babot, borsót, dinnyét ültetni.

1998-ban a New Mexicans for Science and Reason lap hírlevele beszámolt róla, hogy az alabamai törvényhozás a „bibliai” 3-as számra változtatja a Pí értékét.
A hír futótűzként terjedt, és tiltakozók tömegei kezdték zaklatni az alabamai törvényhozást tiltakozásként.

2002-ben egy multi, mely élelmiszerek forgalmazásával foglalkozik, fizetett hirdetésben tette közzé, hogy genetikailag módosított fütyülő sárgarépát fog árusítani.
A sárgarépa oldalán lyukak találhatók, melyeknek köszönhetően a répa, főzés közben fütyülő hangot ad ki.

1962-ben Svédországban egyetlen fekete-fehér tévécsatorna létezett. A technikai szakember, Kjell Stensson április elsején a képernyőn jelentette be a hírt: színessé tehetik otthon a népek az adást, ha nylon harisnyát húznak a képernyőre.
A dolgot több százezren kipróbálták. Nyolc évvel később, Svédországban, április elsején indult be a színes tévéadás.

Velem elhitették kiskoromban, hogy a Clark-alagutat azért építették, hogy nagy esőzéskor be tudják húzni a hidat az alagútba, nehogy berozsdásodjon.
Fiammal elhitették nővérei, hogy azért nem szabad sírásig hisztizni, mert belepetéznek a szúnyogok a szemébe. Én pedig elhitettem a fiammal, hogy az „agyrágó” bogár ugyan nem őshonos Magyarországon, de előfordulhat, hogy veszélyt jelent számára, ha nem tanul eleget.
Munkahelyeden körömerősítő lakkal bekenheted kollégád ceruzáinak végét. Kicserélheted a sót a cukorral, vagy épp a mosdók nemeket jelző feliratait.

A tréfa jó dolog, főleg, ha senkinek sem származik belőle kára. Ezért fontos a megfontoltság. A felszabadultság érzése akkor a legjobb, ha tudod, hogy nem a tét nagysága számít, hanem az, hogy mosolyt csalsz az emberek arcára.