Termések, állatok, kis izék
Érdekes belegondolni, hogy vajon mi járhat a fejében annak a szülőnek, aki Babérnak, Fahéjnak vagy épp Rozmaringnak nevezi el a gyermekét, mindenesetre a fűszernövények több fajtáját anyakönyvezték már az évek során hazánkban.
A fentiek mellett már bejáratott név a Sáfrány, Majoranna vagy akár Ánizs is, a Gyömbérnek pedig az angol verziója is anyakönyvezhető, méghozzá Dzsindzserként.
Természetesen a gyümölcsök is ihlettek már meg szülőt névadásra, és itt nem az Almára gondolunk, hanem a sokkal szokatlanabb Dióra, Barackra, Cseresznyére, Eperre, Bodzára vagy Gesztenyére.
Film- és mesehősök
A Gyűrűk ura trilógia általában a férfiak körében népszerű, így gyaníthatóan az apukák keze lehet a dologban, hogy Magyarországon is él legalább egy Frodó vagy Gandalf, de a kis Anakin esetében is úgy sejtjük, hogy a Star Wars-rajongó papa volt a hunyó.
Persze, a hagyományosabb történetek is megihlették már a szülőket névadáskor, ennek köszönhetően egy Hófehérke is él valahol, akinek remélhetőleg vidámabb élete van, mint a Grimm-mese hősének.
A magyar költészet is rengeteg lehetőséget kínál, mellyel, ha tehetik, élnek is a szülők. Weöres Sándor Bóbitájára minden bizonnyal sok gyerek hajtja álomra a fejét – talán köztük van a kis Bóbita is, az ő szüleinek ugyanis végül engedélyezték ezt a nevet, miután több éven át visszadobta az Akadémia.
Magyarosított nevek
A hazai anyakönyvezés szabályai szerint a külföldi eredetű neveket a magyar helyesírásnak megfelelően kell írni, és talán a Dzsenifer így leírva már nem lep meg senkit, de a már említett Dzsindzser, vagy éppen Nenszi és Zsüsztin nevét olvasva azért kikerekedik az ember szeme.
A fiúnevek között már megszoktuk a Kevint, amit legalább ugyanúgy kell írni, mint eredetileg, még ha a hangzása idegennek is hat.
A kis Kevin pedig jó barátságot köthet nem csak Mátéval vagy Bencével, hanem Brájennel, Kventinel, Krisztoferrel, Nikolasszal vagy Rokkóval is.Amik nem mentek át a szűrőn
Az anyakönyvezhető nevek elfogadásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dönt, a Magyar Tudományos Akadémia javaslatát szem előtt tartva. Alapvetően az az irányelv, hogy a név megfeleljen a magyar helyesírás szabályainak, egy személy csak két keresztnevet kephat, és fiú csak fiúnevet, lány pedig csak lánynevet kaphat – persze, itt felmerül a kérdés, hogy például egy Ánizs vagy Fahéj esetében hogyan határozzák meg, hogy fiú- vagy lánynév-e.
Ezeken felül fontos szempont, hogy ne legyen sértő a név, ne adjon okot csúfolódásra, és kerülni kell a márka- vagy földrajzi neveket.
Ezeknek tudatában már kevésbé meglepő, hogy bár néhány igazán furcsa név átment a szűrön, a Bogyócát, a Bölöjtét, Pumuklit, Szöcskét vagy a Hortobágyi-Csikós Betyárt nem engedélyezték.
A vezeték- és keresztnév harmonizációja
Ebbe nincs beleszólása a hivatalos szerveknek, így aztán olyan érdekes nevek születtek már az évek során, mint a Cserepes Virág, Karácsonyi Ajándék, Vörös Hajnal vagy Zöld Pálma.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!