Az együttállás december 10-én, naplemente után fokozatosan bontakozik ki szemünk előtt, mind a négy égitest pedig 17:00-kor látható majd teljes pompájában. Az együttállás első szabadszemes tagja, az Esthajnalcsillag, másnéven Vénusz olyan fényes lesz, hogy akár a napnyugta pillanatában is láthatjuk már.
Második a sorban a Szaturnusz, mely naracssárgás csillag formájában bukkan elénk, a sötétedés beálltával. Látszó átmérője a legkisebb a megfigyelhető bolygók közül, korongjának megpillantásához 20-30x nagyítású távcső szükséges. Gyűrűje viszont az egyik legcsodálatosabb alakzat az egész égbolton, ha van távcsövünk, mindenképp érdemes gyönyörködni benne.
A Jupiter mivel még magasan jár az égen, kiválóan megfigyelhető. Egy legalább 10x-es nagyítású kézitávcsőben a körülötte keringő Galilei-holdak is felbukkannak, bal oldalán az Io és az Europa, jobb oldalán a Callisto és a Ganymedes tartózkodik majd. Nagyobb nagyításon a bolygó egyenlítői felhősávjai, és ezek bájos felhőörvényi, fodrai is szemeink elé tárulnak. Olvass még a témában
A bolygósorakozót végül a Hold zárja. Egy kézitávcsővel már szépen megfigyelhetjük rajta a sötét holdi tengereket, sőt, néhány krátert is a fény-árnyék határon. A megvilágítatlan oldal derengése, a titokzatos hamuszürke fény már elég halvány, de távcsővel ez is látszik majd. Akinek nincs saját távcsöve otthon, annak érdemes lehet ellátogatni a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol Budapest legnagyobb bemutató távcsövét használják az égitestek észlelésére.
