Régen is foglalkoztatott minden, ami az érzelmekkel, a hozott mintákkal kapcsolatos, de ez különösen felerősödött bennem azóta, hogy édesanya lettem.
Jóval nagyobb motiváló erővel bír a fejlődésemet tekintve, hogy már nem csak magamért felelek, hanem olyasvalaki lelki világáért is, akiért bármit megtennék.
Edward John Mostyn Bowlby brit származású pszichoanalitikus képzett szakember volt, akinek érdeklődési központjában a fejlődéslélektan állt. Nem is csoda: már gyermekkorában olyan nehéz körülményeket élt meg, amik aztán meghatározták egész későbbi életét.
A kor szokásai szerint mindössze napi egy órát tölthetett édesanyjával annak érdekében, hogy „ne legyen elkényeztetett” gyerek.
Öt testvérével együtt dajkák nevelték fel, majd hétéves korában bentlakásos iskolába került. Tanulmányait követően gyorsan megtalálta életcélját: szeretett volna másoknak segíteni, illetve meghatározó pont volt számára, hogy megtudja, a korai tapasztalások miként befolyásolják a személyiségünk fejlődését.
Életének leghíresebb munkája a kötődés elmélete, amit a szakértők manapság már nem kizárólag a gyermekkora vetítenek ki, sokkal inkább azt elemzik tovább a segítségével, hogy a korai kötődési szakaszok milyen formában befolyásolják felnőttként az emberi kapcsolatainkat.
Bartholomew és Horowitz, valamint Pietromonaco és Barrett voltak azok, akik kutatásaik és Bowlby ismeretei alapján négy kötődési típust tudtak egymástól elkülöníteni. A szakértők felfedezték, hogy a felnőttkori, párkapcsolati partnerek és a gyermekkori gondozók között párhuzamok fedezhetőek fel.
Bizonyították, hogy a gyermekkorban tapasztaltak olyan kötődési stílusokat alakítanak ki, amik rendszerszinten befolyásolják a felnőttkori kapcsolatainkat.
Már konkrét elvárásokkal érkezünk az első szerelmünkhöz, belső meggyőződéseink vannak arra vonatkozóan, milyennek kell lennie a párkapcsolatunknak.
Ezek a meggyőződések meglehetősen stabilnak tekinthetőek, de a szerzett élményeink természetesen komoly hatást gyakorolhatnak rájuk, átformálhatják azokat. A gyermekkori kötődés tehát alapvetően meghatározza a mentális egészségünket és a felnőttkori kapcsolatainkat, legyen szó negatív, vagy éppen pozitív végkimenetelről.
Te melyik csoportba tartozol?
1. Biztonságos
Mi jellemző rád?
Nem okoz gondot számodra, hogy közel kerülj másokhoz, könnyen alakítasz új kapcsolatokat. Alapvetően megbízol az emberekben és szívesen nyújtasz lelki támaszt számukra. Nem aggodalmaskodsz azzal kapcsolatosan, hogy egyedül maradsz az életben, ahogy az sem aggaszt, hogy mások esetleg rossz véleménnyel vannak rólad, vagy nem fogadnak el.
Milyenek a kapcsolataid?
A párkapcsolataid alapvetően a bizalomra épülnek, pozitívnak tekinthetőek annak ellenére is, hogy óhatatlanul vannak bennük döccenők. Az intimitás megélése éppannyira jellemző az életedre, mint a kellő mennyiségű függetlenség megtartása. Érzelmileg, fizikálisan és mentálisan is elérhető vagy a partnered számára, akitől természetesen ugyanezt várod el.
2. Szorongó-aggodalmaskodó
Mi jellemző rád?
Ha rád is a szorongó-aggodalmaskodó kötődési mód jellemző, akkor úgy érezheted, hogy nem lelnek viszonzásra az érzelmeid. Könnyen előfordulhat, hogy azt gondolod, mások nem tartanak elég jónak, elég értékesnek, tehát nem mondhatjuk, hogy kifejezetten pozitív lenne az önmagadról alkotott képed.
Milyenek a kapcsolataid?
Meg akarod élni a teljes érzelmi intimitást, azt gondolod, hogy ez mind benned van, de nagyon sokszor azt tapasztalod, hogy egyoldalú a hozzáállásod. Gyakori, hogy irreálisan magas elvárásokat támasztasz a partnereid elé, amiktől ők szorongóvá, elutasítóvá válnak – pont olyanná, amilyennek nem szeretnéd látni őket.
Az önbizalomhiányod miatt (amit sokszor a visszajelzések hiánya okoz), gyakran vagy féltékeny, lobbanékony, hajlamos vagy rá, hogy heves vitákat generálj.
3. Elutasító-elkerülő
Mi jellemző rád?
Alapvetően jellemző rád, hogy független életet próbálsz élni. Mindent megteszel azért, hogy önálló lehess, és ezért hajlandó vagy arra is, hogy szinte teljes mértékben kizárd az életedből az emberi kapcsolatokat. Jobban szeretsz befelé fordulni, magadra figyelni, ez sokkal inkább feltölt, mint valaki más társasága.
Milyenek a kapcsolataid?
Te nem csak egyszerűen nehezen elérhető vagy, gyakran tudatosan zárod el magadat másoktól. Jól elvagy szoros, emberi kapcsolat nélkül is, amire rátesz egy lapáttal, hogy azt sem szereted, ha mások függnek tőled – akár „csak” érzelmileg.
Számodra ez kifejezetten megterhelő, mert úgy érzed, a kapcsolatoktól elgyengülsz, a szerelemtől kiszolgáltatott leszel. Ha mégis komolyabbra fűzöd a szálakat valakivel, az átlagosnál kevesebb intimitást igényelsz, nehezen konfrontálódsz, és elnyomod az érzéseidet.
4. Bizalmatlan-elkerülő
Mi jellemző rád?
A kutatások alapján gyakran alakítanak ki ilyen kötődési típust azok, akik gyermekként zaklatást, vagy valamilyen komolyabb családi tragédiát éltek át. Sokszor már maga a tény is rossz érzéssel tölt el, hogy közelebb kerülj valakihez. Nehéz kiigazodni rajtad, hiszen gyakran te magad sem tudod igazán, mire vágysz.
Milyenek a kapcsolataid?
Szeretnél érzelmileg szoros kapcsolatokat kialakítani másokkal, de állandó félelemben élsz: attól tartasz, ha valakit közel engedsz magadhoz, idővel úgyis elveszíted. Ezt a lelki terhet nem akarod cipelni, ezért inkább megpróbálod elkerülni a párkapcsolatokat. Egyszerre vágysz arra, amit zsigeri szinten próbálsz elutasítani.
Emiatt a párkapcsolataid alaphangulata sokszor szorongó, negatív, bizalmatlan és kétséges. Mivel folyton ilyen viharok dúlnak a lelkedben, ingadozik a hangulatod, nem szívesen beszélsz arról, mit érzel, mi bánt és nehezen juttatod a partnered tudomására a gondolatidat, ami persze számos félreértéshez és bonyodalomhoz vezet.