Az mostanra világossá vált, hogy a koronavírus nem az influenza, mégis van valami, amiről sokan azt gondolják, közös lehet bennük, és rengeteg ember ebbe a reménybe kapaszkodik: abba, hogy talán mindkettő szezonális, és akárcsak a tavaszi influenza esetében, a hőmérő higanyszálának emelkedése a koronának is megálljt parancsol majd.
Nem lehetetlen, hogy a koronavírus tényleg érzékeny a melegre
Az elképzelés nem teljesen légből kapott, hiszen sok más vírusos járvány esetén tapasztalhatjuk, hogy az időjárás, a környezeti hőmérséklet valóban befolyásolja a terjedési sebességet. Néhány betegség, például az influenza, akkor éri el a csúcsot, amikor az idő hidegebbre fordul, mások, például a kolera, a meleg, esős nyári napokon szedik a legtöbb áldozatukat. A smithsonianmag.com cikke szerint az, hogy hasonló minta vonatkoztatható-e a SARS-CoV-2-re, és ha igen, akkor vajon pontosan milyen, egyelőre nem tisztázott. A tavasz még nem tart elég régóta ahhoz, hogy a kutatók biztosan kijelenthessék, van-e egyáltalán valamilyen hatással a vírus terjedésére a felmelegedés, és ha igen, akkor milyen ez a hatás.
Emellett arra alapozni a világjárvány megfékezését, hogy a vírus csak szezonális, veszélyes gondolatmenet lehet
– mondja C. Brandon Ogbunu, a Brown Egyetem számítógépes epidemiológusa.
„A szezonalitás csökkentheti a fertőzés mértékét. De önmagában ez a tényező nem hozza közelebb a világot a járvány megállításához. Ha fogadnom kellene, én minden pénzem az emberi viselkedés és az infrastruktúra hatására tenném, mint a legfontosabb tényezőre”
– tette hozzá.
Anna Shvets/pexels.com
A jövőben segíthet az időjárás, most azonban csak a fegyelmezettségre számíthatunk
A SARS-CoV-2 egy sérülékeny burokkal ellátott légzővírus, ami így számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek alapján egy nap szezonális mintát mutathat. Évek múlva, ha vagy amikor a kórokozó visszatér az emberi populációba, a COVID-19 esetek valószínűleg a száraz és hideg hónapokban tetőznek, majd a melegebb, nyári hónapok megérkezésével elhalnak. Ami a mostani helyzetet illeti, Elena Naumova, a Tufts University epidemiológusa egyelőre azt mondja, hogy passzívan várni a vírus eltűnését „ostobaság”. A lakosság egy adott fertőzésre való hajlandósága mindent felülír.
A veszélyeztetett egyének száma pedig jelenleg olyan magas – hiszen minimális azoknak a száma, akik már immunisak –, hogy azt vajmi kevéssé befolyásolja, hogy hogyan hat a vírusra a meleg idő.
Naumova szerint ez azonban nem ok a reménytelenségre, sőt éppen ellenkezőleg. Nem tudjuk ugyanis befolyásolni az időjárást, viszont fel tudunk készülni arra, amit hoz – magyarázza. Az embereknek a betegség azon okozóját kell teljes kontroll alatt tartaniuk, amit a legjobban ismernek: a saját viselkedésüket. A jó higiénia gyakorlása, a tömeg elkerülése és a környezetünkre való odafigyelés alapvető fontosságú – nemcsak magunk, hanem a körülöttünk élők védelme érdekében is, hiszen a közösség jóléte az egyének cselekedeteinek függvénye.
„A járványok egyik fő mozgatórugója a kapcsolattartás ”
– mondja Micaela Martinez, a Columbia University epidemiológusa.
„Nagyon nagy hatással lehet a betegség terjedésére. Éppen úgy, mint ahogyan elindíthatja, meg is állíthatja a járványokat.”