Az agy, mint a test minden területe, végül hanyatlásnak indul. Erőd és állóképességed a 20-as éveiben érhet el csúcspontját, de a rendszeres testmozgás jó fizikai állapotban tarthatja a 70-es éveidig is – de végül még a leginkább fizikálisan fitt egyének is nehezen tudják fenntartani ezt a szintet.
Hasonlóképpen, az egészséges agyú emberek 70 évesen nem olyan éles gondolkodásúak, mint 25 évesen, de elég közel állnak hozzájuk – és ezt sokkal specifikusabb tudással pótolják. Végül azonban az agy elöregszik, és a kognitív képességek csökkennek – még azok esetében is, akik nem szenvednek demenciában. A kutatókat érdekelte, hogy megjósolják, milyen tényezők jelzik előre az életkor előrehaladtával tapasztalható hanyatlás mértékét.
Vannak bizonyos adatok arra vonatkozóan, hogy minél magasabb az emberek általános intelligenciaszintje, amikor fiatalabbak, annál hosszabb ideig tart, amíg megtapasztalják az öregedés okozta csökkenést.
Mekkora védelmet ad a korai tanulás a későbbi problémáktól?
A Psychological Science 2022. novemberi számában megjelent tanulmány, amelyet egy 10 szerzőből álló csapat Federica Conte vezetésével végzett, azt sugallja, hogy a kognitív képességek élethosszig tartó javulása az öregedés kognitív hanyatlásával is összefügg. Ez a csoport 1936-ban született skóciai emberek egy csoportjától származó adatokat elemezte, akiket életük során rendszeresen teszteltek.
A vizsgálatban részt vevőket 11 évesen, majd 70 éves korukban tesztelték az általános kognitív képességek terén. Általánosságban elmondható, hogy ennek a tesztnek a pontszáma 11 éves korról 70 éves korra nőtt, ami az oktatás és más tanulás élethosszig tartó hatását tükrözi. Ahogy az várható volt, egyesek jobban fejlődtek, mint mások.
Körülbelül 1000 személy ebből a kohorszból háromévente újabb kognitív tesztsorozaton vett részt 70 éves koruktól 82 éves korukig. Ezek a tesztek lehetőséget nyújtottak a kognitív képességek hanyatlásának felmérésére ebben az időszakban. A kutatók a kognitív képességek különféle aspektusait vizsgálták, beleértve a feldolgozás sebességét, a memóriát és a térbeli képességet.
A korábbi kutatásokkal összhangban az emberek legmagasabb szintű kognitív képességei (jellemzően 70 éves korukban mértek) előre jelezték a hanyatlás sebességét. A magasabb képességű emberek lassabban hanyatlottak, mint az alacsonyabb képességűek.
A tanulmány érdekessége az volt, hogy – még a magasabb szintű kognitív képességek hatását is figyelembe véve – azok az emberek, akiknek képességei 11-70 éves koruktól többet nőttek, lassabban hanyatlottak 70-82 éves koruk között, mint azoknak, akiknek képessége 11 és 70 év között kevésbé nőtt. Vagyis azok, akik sokat tanultak fiatalabb éveikben, kisebb hanyatlást mutattak, mint azok, akik nem. Ez a tanulmány az első, amely feltárja a kapcsolatot a fiatalabb korban való tanulás és az időskori kognitív hanyatlás között.
Miért lehet összefüggés a két dolog között?
A tanulás – függetlenül attól, hogy formális oktatást foglal-e magában – arra készteti az embereket, hogy számos különböző stratégiát dolgozzanak ki a problémák megoldására. Ezeket a stratégiákat minden alkalommal gyakorolják, amikor az emberek ezt a tudást használják.
Az életkor előrehaladtával agyunk lelassul és kevésbé koordinálódik. Ez a kár felhalmozódik, és megnehezíti a hatékony gondolkodást. Ez kognitív hanyatlást okoz. De minél több stratégiát tanultunk meg a hatékony gondolkodásra, annál valószínűbb, hogy megtalálod a problémák megoldásának módját még sérülés után is.
Vagyis ha sokat tanulsz fiatalabb éveidben, az nem védi meg az agyat a károsodástól, de késleltethető vele a kognitív hanyatlás.