Borzalmas az, amikor aggódsz a gyermekedért, és aggódsz egy 20 hetes magzatért a pocakodban. Mert ekkor már azt is tudtuk, hogy a kismamák esetében nagyon súlyos, életveszélyes lehet ez a vírus. Három nap magammal és a gondolataimmal: Mi lesz, ha elkaptam, mi lesz, ha édesapa elkapta, mi lesz a fiúkkal, ha mi ketten kórházba kerülünk. És elkaptuk. A legnagyobb fiú pozitív PCR tesztje utáni nap mindenki elkezdett tüneteket mutatni. Mindenki másmilyet, így harmadnapra kértünk magunknak és a másik két tesónak is tesztet. Mindenki pozitív eredményt produkált, az egész család Covidos volt. Újra összeköltöztünk. Innentől versenyfutás kezdődött – a lelkemben – az idővel.”
Mi, barátnők próbáltuk erősíteni Zsút, de azért a távolból sokat nem lehet tenni. Aggódtunk, és minden nap vártuk, hogy jelentkezzen. Vártuk a helyzetjelentést, miközben fájlaltuk, hogy a várandóssága legszebb napjait, heteit ezzel a szörnyűséggel egy fedél alatt kell eltöltenie.
„A legrosszabb, hogy van valami, amit nagyon nem szerettél volna beengedni az ajtódon, és az a valami kopogás nélkül, a legváratlanabbul tört rád. Egy olyan valami, amire elvileg egy éve fel vagy készülve, de amikor eljön rájössz nem vagy. És most nem a tünetekre gondolok, hanem a lelki dolgokra. Bak jegyű nőként, amúgy sem szeretem a nem kiszámítható dolgokat. Én vagyok az az ember, aki mindig mindent szép előre megtervez, beoszt, és a spontaneitás hiányzik belőle. Szeretem előre látni a dolgokat. Most viszont minden porcikámmal gyűlöltem és szinte fojtogatott az, hogy nem tudtuk, mi lesz, meddig tart. Olvass még a témában
A torkomat szorongatta az, hogy egyszerre öt (alsó hangon, de mivel a testvéremék is benne voltak ez a szám magasabb) emberért aggódtam. Cikkeket bújtam az interneten, számoltam a napokat. Már azt is tudtam, hogy a tünetek megjelenésétől számított egy héten belül általában az emberek kórházban vannak, és kb. a 10. napon jön a citokinvihar. Akkor lassan úgy éreztem doktorálhatnék ebből a vírusból. Bevallom rettegtem, figyeltem mindenkinél, minden apró tünetet.
