A cserepes zöld a lakás dísze, de sokan azért is szeretik, mert azt hiszik, csodát tesz a beltéri levegővel.
A téma népszerűségét egy 1989-es NASA-kísérlet indította el, amelyben a kutatók zárt kamrákban tesztelték, mennyire képesek egyes növények megkötni a formaldehidet, a benzolt és a triklóretilént. Az eredmények évtizedekig a szobanövény-kultusz alapkövei voltak, később azonban több egyetemi kutatás, köztük a Sydney-i Műszaki Egyetem (UTS) légtisztaság-kutatója, Fraser Torpy vizsgálatai finomították a képet: egy-két cserép növény egy nagy nappaliban statisztikailag alig mérhető változást hoz, viszont a hatás valós, és a fajok között komoly különbségek vannak.
Váratlan telefonhívás forgatja fel a nyár végét: 3 csillagjegy érintett
Az alábbi rangsor ezekre a mérésekre épül, azt vizsgálva, melyik faj bizonyult a leghatékonyabbnak a káros anyagok megkötésében, és melyik inkább csak dekoráció.