Léteznek olyan szavak és kifejezések, amelyeknek a nem megfelelő alkalmazása tudat alatt is ellenszenvet ébreszthet. Összegyűjtöttünk néhányat, aminek a ritkításával még profibbá teheted a kommunikációdat.
„Abszolút”
Kevés olyan szó létezik, ami olyannyira felesleges, hogy általában el lehetne hagyni. A legendás „abszolút” pont közéjük tartozik. Ami például abszolút nélkülözhetetlen, semmivel sem nélkülözhetetlenebb, vagy ami abszolút tökéletes, nem tündököl még inkább makulátlan fényben.
Egyedül a matematikai kontextus ad jelentést a kifejezésnek, de nyugodtan bevallhatod, hogy nem sűrűn fogalmazol és olvasol ilyeneket. Sokan elkövetik a hibát, hogy a helyeslés szinonimájaként alkalmazzák, amikor nem akaródzik egyszerűen igent mondani. Első hallásra választékosabbnak tűnik, ám ha valaki percenként előveszi, már kifejezetten idegesítő vele beszélgetni.
„Szó szerint”
Ha valamire azt mondod, hogy „szó szerint”, nagyjából 90% az esélye annak, hogy pont az ellenkezőjét jelenti. Képzeld csak el, milyen kellemetlen lenne szó szerint felrobbanni az idegességtől, vagy éppen tűkön ülni!
Szerencsére egyszerűbb kiiktatni a mindennapi nyelvhasználatodból, mint hinnéd, hiszen semmivel sem kell helyettesíteni. Csak hagyd el és kész! Persze, adódnak helyzetek, amikor valóban az elsődleges jelentésben akarod tálalni – ekkor természetesen nem szól ellene érv.
„Őszintén”
A hangsúlyozásra használt szóval az a legnagyobb probléma, hogy hiába emeli ki az utána következő állítást, sajnos negatív fényben tünteti fel azt, amelyik megelőzi. Hiszen ha egy dolgot említesz őszintén, akkor felmerül az aggály, hogy a többit nem.
Noha az „őszintén szólva” a magyar nyelv egyik leggyakrabban bevetett szófordulata, a vele alkotott mondatok nélküle is ugyanolyan értelmesek volnának.
Arról nem is beszélve, hogy egy alapvetően őszinte embernek semmi szüksége az ebbéli szándék emlegetésére.
„Tényleg”
„És tényleg!” – csaphatsz a homlokodra, amikor kapcsolsz, hogy ez a szó is mennyire felesleges. Jó, néha belefér, de százból nyugodtan elfelejthetnéd vagy kilencvenkilencszer. Ugyanaz vele a probléma, mint az „őszintén”-nel: felveti, hogy a mondandó többi része nem tényleges. Az „igazán”, a „valóban” és a „kétségtelenül” sokkal szebb szinonima azok szerint, akik nyelvi stilisztikával foglalkoznak, bár valószínűleg nem ezekkel fogsz visszakérdezni, amikor meghallod, mekkora leértékelés vár a kedvenc boltodban.
„Mindig”
Képtelenség valamit mindig csinálni. Lehet folyton, szakadatlanul, fáradhatatlanul vagy szüntelenül, de mindig nem – hiszen akkor nem olvasnád ezt a cikket sem. Kivéve, ha éppen azt fogalmaztad meg, hogy mindig cikkeket olvasol, mert annak örülünk nagyon. Hivatalos kommunikációban a pontatlanság miatt jelent gondot, elvégre statisztikailag 100%-ot jelent, ami félreértelmezésre ad okot. A legjobb tehát, ha mindig odafigyelsz rá, hogy a helyén legyen a szóhasználatod.
+1. „Amúgy”
Így, úgy, emígy, amúgy – ezek a határozószavak meghatározott jelentést hordoznak. Az amúgynak eredetileg a távolabbra mutatás funkciója, amihez meg kell határozni azt is, ami közelebb van. Például: „úgy is lehet csinálni, de amúgy még jobb!”
Az amúgy azonban töltelékszóvá nőtte ki magát, amit bármikor előkaphatsz, ha szeretnél nyerni néhány tizedmásodpercet a habozással. Hátránya, hogy súlyos függőséget okozhat: talán észre sem veszed, hányszor csúszik ki a szádon, amikor elkezdesz egy-egy (tag)mondatot. Te a felsoroltak közül melyikre vagy hajlamos?