Manapság annyira egyszerű, hogy besétáljunk egy nagy áruházba, belépjünk az első nagyobb boltba, ami tele van rengeteg egyforma ékszerrel, és jó néhányat megvásároljunk, gyakran meglehetősen kedvező áron. Ám azt hiszem, abban a legtöbben egyetértünk, hogy ezeknek az ékszereknek soha nem lesz meg az a varázsa, amit a kézműves alkotók, igazi mesterek munkái magukban hordoznak.
Pontosan ez jutott eszembe akkor, amikor először megpillantottam Rácz Erika ötvös, népi iparművész gyönyörű alkotásait. Mindegyiken egyből érződik az a rengeteg munka, amit belefektetett. Aki pedig olyan csodálatos ékszereket visel, mint amilyeneket ő is készít, hiszem, hogy nemcsak egyedi darabokkal, hanem annál jóval többel is gazdagodhat.
Honnan ered a kézműveskedés, ékszerkészítés iránti szereted?
Gyermekkoromban sok időt töltöttem a természeti környezet megfigyelésével. Csodálattal töltött el a rovarok mikrovilága, a bársonyos levelű mezei virágok, a kövek alatt megbúvó élet. Sokszor le is rajzoltam, ami éppen foglalkoztatott. A kertben talált sárga, agyagszerű földből kisebb tárgyakat, állatszobrokat készítettem. Tizenévesen L. Ritók Nóra grafikusművésznél tanultam rajzolni.
Az ékszerek iránti érdeklődés akkoriban kezdődött. Érettségi után Debrecenben tanultam tovább a Kézműves Szakiskolában, ahol a zománcművesség rejtelmeibe vezetett be két mesterem, Gyöngy Enikő és Ötvös Nagy Ferenc. A képzésben már szerepet kaptak az ékszerek is a dísztárgyak mellett. Akkor kezdett érdekelni az ékszerek aprólékosan kidolgozott formavilága.
Hogyan sajátítottad el az ötvös mesterséget, milyen kihívásokkal járt?
A zománcműves képzést követően ugyanabban az iskolában megszereztem az ötvös-aranyműves képesítést is. A fémműves munka kihívásait az jelentette számomra, hogy nagyfokú precizitást igényel, a legkisebb illeszkedési hiba meghiúsíthatja az alkotás sikerét. Ezt az alaposságot kellett fejleszteni sok gyakorlással.
Mi adta az ötletet annak idején a vállalkozásod létrehozásához?
Örömmel töltött el, ha az általam tervezett és készített formák mások számára is értéket jelentettek, ez adta a legnagyobb sikerélményt, ezért döntöttem úgy, hogy az időm nagy részét e tevékenységnek szentelem. Elkezdtem kézműves vásárokba járni és 2007-ben létrehoztam a honlapomat.
Miért döntöttél úgy, hogy nagy hangsúlyt fektetsz a munkásságod során a népművészeti hagyományokra?
A népművészeti hagyományok iránti érdeklődésemet a mestereim keltették fel a szakmai tanulmányaim idején, majd az iskolák végeztével csatlakoztam a Bihari Népművészeti Egyesülethez, ahol néhai Török Istvánné, egyesületi vezető biztatására elkezdtem zsűriztetni a munkáimat.
Mi az, ami miatt szerinted olyan jó választás manapság kézműves ékszereket vásárolni?
Kézműves munkát csak úgy lehet végezni, ha az alkotó pozitív energiával tölti meg a formákat, színeket, mai szóhasználattal élve flow-ban van. Ezt érzik az arra nyitott vásárlók, és ugyanolyan szeretettel használják ezeket a tárgyakat. Többnyire személyesen a mestertől lehet beszerezni az alkotásokat, tehát, ha egyedi formára, átalakításra, javításra van szükség, az is közvetlenül megoldható.
Melyek a legszebb emlékeid a vállalkozásod elindítása óta, és milyen jövőbeli terveid vannak?
A legszebb emlékek és élmények számomra, amikor a visszajelzést kapok arról, hogy valaki számára az általam készített ékszer a kedvenc, tehát jelen van élete legszebb pillanataiban. Sokszor kapok szívmelengető sorokat, jókívánságokat.
Jó visszagondolni arra is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának részese lehettem három évig. Mentorálást és anyagi támogatást kaptam sok régi tervem megvalósításához.
A jövőbeli tervek sora végtelen. Ha elkezdek rajzolni, akkor elindul egy ötletáradat és csak sok munka árán tudom kiválogatni, hogy mi valósulhat meg. Célom az is, hogy minél több emberhez jussanak el az alkotásaim, akár személyesen, kézműves vásárokban, vagy a webáruházunkon keresztül.
Nyitófotó: Rácz Erika