Hogyan lehet a kenyér egy tudatos opció?
Mint mindennél, itt is a mérték a kulcs. A kenyér semmiképp sem az ördögtől való élelmiszer, nyugodtan beépíthető a mindennapjainkba. Arra érdemes figyelni, hogy ne együk minden étkezésre és minden mellé „köretként”. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a legtöbb főételhez kenyeret fogyasztani, reggelire, vacsorára pedig szendvicsekkel jól lakni.
Manapság nagy divatnak számít kovászos kenyeret készíteni. Jobb választás lehet, mint az élesztős verzió?
Mindenképp jobb választás. Egy jó kovászos kenyérhez összesen 3 összetevő szükséges: búzaliszt, víz, só (plusz a kovász, ami szintén liszt és víz keveréke). Sajnos a boltokban ma már a kovászos kenyerekbe is gyakran tesznek élesztőt, hogy gyorsítsák az elkészülés folyamatát. Ezért érdemes mindig címkét olvasni és vagy otthon megsütni, vagy pékségben megvenni a házi kovászos kenyeret.
A vadkovász liszt és víz erjedésével (fermentációjával) keletkező anyag, amiben vad élesztőgombák és tejsavbaktériumok találhatóak. Az élesztőgombák a keményítőt vízzé és szén-dioxiddá bontják, ez adja a kenyér levegősségét, lyukacsosságát. A tejsavbaktériumok pedig a gabonák fehérjéit (gliadin és glutenin, melyek keveréke a glutén) előemésztik nekünk aminosavakká. Ennek köszönhetően könnyebben emészthető a kovászos kenyér, mint az élesztős. Alacsonyabb a glikémiás indexe is, ezáltal kevésbé emeli meg a vércukorszintet. Olvass még a témában
Ehhez képest az élesztős kenyér csak élesztőgombákat tartalmaz, ezáltal nem indul meg benne az az erjedési folyamat, ami a kovászos kenyérben igen. Ezáltal felgyorsul a kenyérkészítés folyamata, viszont nehezebben emészthető, nem olyan jó szerkezetű kenyereket kapunk, melyeket az élelmiszeripar különböző adalékanyagokkal, tartósítószerekkel javít fel.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
