A nők „kondicionálása” azonnal rávilágít, hogy társadalmi elvárások és hiedelmek mentén kell viselkednünk annak érdekében, hogy megfeleljünk az etalonnak.
Azonban éppen ez a kondicionálás az, ami akadályoz minket a boldogság elérésében… A legtöbb esetben a különféle normák tudat alatt működnek, ráadásul sokszor jó szándékkal ültetik el bennünk őket: „egy lány ne viselkedjen így”, „vékonyabbnak tűnik a derekad, ha ezt veszed fel inkább” és így tovább. A kondicionálás általános formái közé tartozik a testünkkel való elégedetlenség, a kényszer arra vonatkozóan, hogy túlságosan előzékenyek legyünk és másokat magunk elé helyezzünk, valamint a döntéshozatali képesség hiánya is. Azonban amíg ezek a normák, addig nem is lesz változás – ám nem mutogathatunk kizárólag a férfiakra. A nők is gyakran részt vesznek a kondicionálásban, többnyire persze ők is tudat alatt.
Az Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
5 csillagjegy, akinek különösen erős a kötődése az édesanyjához
1/4 Háború a testünkkel
A társadalomnak torz elképzelései vannak a női testről és annak megjelenéséről, aminek következtében manapság ott tartunk, hogy a megjelenésünk határozza meg értékeinket és ez alapján azt is, amit gondolunk magunkról. Az öregedés természetes folyamata elleni küzdelem szintén alapvető, de gondoltál már arra, mire utal az, hogy minden sarkon plasztikai sebészet áll és szépészeti beavatkozásra bátorítanak? Hát arra, hogy a fiatalos megjelenés egyúttal társadalmi elvárás.
Neveltetésünk és mindaz, amit magunk körül látunk, arra ösztönöz, hogy túlságosan hangsúlyozzuk a külsőnket, testünkre egyfajta díszként tekintsünk, aminek meg kell őrizni fiatalságát ahhoz, hogy továbbra is értékes legyen. A sok-sok beavatkozás mellett abszolút háttérbe szorul a test egészsége és jólléte, holott természetes formájában egyértelmű, hogy utóbbinak kellene hangsúlyosnak lennie.
2/4 Nőnek lenni egyet jelent az áldozatkészséggel
A nőket gyakran arra nevelik, hogy másokat helyezzenek előtérbe saját igényeik és szükségleteik rovására. Az önzetlenséget a legnagyobb erényként ábrázolják, különösen az anyák esetében, akiktől elvárják, hogy gondoskodjanak másokról (nem csak a gyerekeikről) anélkül, hogy saját magukra figyelnének.
Ez is egyfajta társadalmi elvárás, ami azt sugallja, hogy a nőknek mindig kellemesnek és barátságosnak kell lenniük, függetlenül attól, hogy épp milyen érzéseik vannak. Maga az „önzetlen” jelző is azt sugallja, hogy e nélkül a nők önzők és arra kell törekedniük, hogy akár önmaguk elvesztése árán is másokat szolgáljanak, támogassanak. A nők érzéseit gyakran elnyomják és figyelmen kívül hagyják, amikor megpróbálnak kilépni a hagyományos nemi szerepekből vagy szeretnék kifejezni véleményüket a témát illetően.
A társadalom által támasztott elvárások szerint a nőknek csendesnek, szelídnek és persze szerénynek kell lenniük annak érdekében, hogy komolyan vegyék őket. Ez kell ahhoz, hogy „ideális feleségjelöltekké” váljanak, mert aki hátralép e normáktól, azonnal negatív visszajelzésre számíthat.
Azok a nők, akik ki mernek állni mások elé és saját véleményt formálnak, gyakran megkapják a „feminista” jelzőt vagy egyszerűen „férfiasnak” titulálják őket. Rengeteg példát lehetne hozni, amikor ismert (vagy ismertté váló) nők véleménye komoly társadalmi reakciókat váltott ki az emberekből – nem csak a férfiakból, hanem a nőkből is. Nem ritka a megbélyegzés, ítélkezés, zaklatás, ami arra enged következtetni, hogy a társadalom szigorú normákat és korlátokat szab abban, a nők minként viselkedjenek, és úgy általában hogyan fejezzék ki magukat. A normáktól való eltérés gyakran megalázással és durva társadalmi elítéléssel jár együtt.