Az ünnepi készülődés sokszor jelentős kiadással jár még akkor is, ha nem tartozol a túlköltekezők sorába. Vajon mit mutatnak a statisztikák, idén mekkora extrával járnak az ünnepek?
Mire költünk karácsonykor?
A karácsonyi kiadásokat általában három fő kategóriába sorolhatjuk, legalábbis, ami a jelentősebb költéseket jelenti. Sok pénz el szokott menni a karácsonyi dekorációra, az ünnepi vacsorákra és persze az ajándékokra. E szempontok mentén rendszerezett a WorldRemit is. Úgy találták, hogy 2023-ban a legtöbbet költő országokban utóbbiak, avagy az ajándékok vonják maguk után a legnagyobb kiadásokat. Egész pontosan Kanadában a kiadások 55%-át költik ajándékokra az emberek, ami nem kevesebb, mint 893 eurót jelent családonként. A sort követi az USA a maga 780 eurójával, a harmadik pedig Ausztrália lett 495 euróval.
Érdekes, de vannak olyan országok, ahol összességében kevesebbet költenek az ünnepekre, viszont az ajándékok még így is túlszárnyalták a toplistásokat. Jó példa rá Franciaország, ahol az ajándékokra az összes karácsonyi költés 66%-át szánják az emberek, 708 eurót. Angliában ez az arány már 70% és 688 euró, és meglepő módon Kenyában is ebbe az irányba dől a mérleg, ott 56% az összes költés ajándékokra eső aránya – ami viszont „csak” 114 eurót jelent az afrikai országban háztartásonként.
Kik az igazi ínyencek és kiknek fontos a családi vacsora?
Az említett országokban igen nagy hangsúlyt fektetnek az ajándékokra, de mi a helyzet az ünnepi étkezésekkel? Tudjuk, hogy komplett iparág épült a karácsonyi vacsorák köré és hatalmas az élelmiszerpazarlás, valamint a túlevés aránya ebben a néhány napban, hétben. Vajon kik azok, akik valóban megadják a módját a lakomáknak?
Meg fogsz lepődni, de az arányokat tekintve egy nagyon távoli ország, a Fülöp-szigetek vezetik a sort, itt az összes kiadás 60%-a épül a karácsonyi étkezésekre.
Izgalmas tény, hogy ez 346 euró – érdekes szembeállítani a legtöbbet költő Kanadával, ahol az étkezésre csupán 23%-ot költenek a családok, ám ez csaknem egyenértékű a Fülöp-szigetek kosztpénzével (373 euró). A sorban második ország szintén távoli, Ugandáról van szó. Szomorú, hogy itt a családok az összes költés 56%-át étkezésre költik és ez összesen 34 euró, ami kevesebb, mint Kanada élelmiszerre költött kiadásainak 10%-a.
Európában az olaszok (160 euró), a németek (261 euró) és a hollandok (184 euró) költenek arányaikban sokat az ünnepi menüre.
Kiknek igazán mérvadó a dekoráció?
Nos, talán nem meglepő, hogy ezt a sort is Kanada nyerte a maga 421 eurójával. Az talán mégis meghökkentő, hogy a helyiek többet költenek minden évben dekorációra, mint az ünnepi fogásokra. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol a dekoráció 260 euró, a vacsora pedig 261 euró és Ausztrália is ilyesmi arányokkal büszkélkedhet: ott a dekoráció 268 eurót kóstál.
Még így is veti a mezőnyt a Dominikai Köztársaság, ahol arányaiban az összes kiadás 80%-a megy el dekorációra, azaz 157 euró. Második a sorban Guatemala 64%-kal, azaz 197 euróval és harmadik Fiji 59%-kal, ami az anyagiak tekintetében 154 eurót jelent.
Becslések szerint idén az infláció miatt akár 24%-kal is többet fogunk költeni globálisan, mint az előző évben. Ez Magyarországon a Világgazdaság szerint azt jelenti, hogy az ünnepi kiadásokra átlagosan 118 000 forintot tervezünk, ajándékokra pedig 47 000 forinttal kalkulálunk.