Nagyra törő célokat tűzött ki Japán: 2050-re teljesen szénsemleges akar lenni az ország, ezzel beállva azok sorába, akik harminc év múlva már nem akarnak fosszilis energiahordozóból adódó szennyeződést engedni a légkörbe. Az Európai Uniónak is hasonló tervei vannak.
Yoshihide Suga, Japán miniszterelnöke bejelentette, hogy az ország 2030-ra teljesen szénsemlegessé akar válni. Ezzel egy kicsit előrébb mutatott, mint a korábbi tervei, eddig ugyanis a 80 százalékos szénsemlegesség elérése volt a cél ugyanerre a határidőre.
De mit jelent egészen pontosan a szénsemlegesség?
A kifejezés a nulla széndioxid-kibocsátás elérését jelöli, amit többféleképpen lehet elérni. Egyrészt nyilván megújuló energiák használatával, azaz olyanokéval, amelyek nem engednek szén-dioxidot a levegőbe, másrészt a kiengedett szén-dioxid „kivásárlásával”. Ez utóbbi annyit takar, hogy olyan zöld szervezeteket is lehet támogatni utólag, úgynevezett karbonkreditek megvásárlásával. Ezek azzal foglalkoznak, hogy megkötik a levegőben lévő szén-dioxid mennyiségét, ezzel gyakorlatilag semmissé teszik azt, amit az adott ország, vállalat, rendezvény kibocsátott.
Japán jelenleg az ötödik helyen áll, ha a károsanyag-kibocsátásokat nézzük, és nagyrészt fosszilis energiahordozókra épül az energiatermelése. A környezetvédő szervezetek, köztük a Greenpeace is kritizálta már korábban az országot azért, mert nagyon lassan kezdte el a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést. A probléma a jelenlegi bejelentéssel is az, hogy nem tudni, pontosan hogyan akarja Japán elérni a céljait. Lehet, hogy jól hangzik a terv, de konkrét lépésekről még egyáltalán nincs szó. Ezt a Greenpeace japán vezetője, Sam Annesley is megjegyezte, szavait a miniszterelnöknek címezve.
Annesley azt is kifejtette, hogy az országban az atomenergia használata is problémás. A fukusimai katasztrófa óta egyáltalán nem csökkent az atomtól való függése az országnak, pedig a szigetország nem éppen ideális az ilyen erőművek fenntartásához.
Míg Magyarországot például nem fenyegetik nagyobb földrengések és szökőárak, Japánban ezeknek mindig megvan a veszélye. Ezek még a legjobban megtervezett reaktorban is okozhatnak károkat. Bár Fukusimában sem volt személyi sérülés, és a sugárzást is sikerült kordában tartani, akkora mennyiségű radioaktív víz keletkezett, amivel jelenleg sem tudnak mit kezdeni a hatóságok. Egyelőre az a terv, hogy megtisztítva az óceánba engedi, amitől óva intenek a környezetvédő szervezetek.
Máshol is hasonló változások jönnek
Japán a karbonsemleges terveivel az Európai Unióhoz és több mint 60 másik országhoz csatlakozik. Ilyen tervek nélkül ugyanis nem lehetne tartani a párizsi klímaegyezményben foglalt, az iparosodás előtti időkhöz képest maximum 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés céljait. Az Európai Parlament például megszavazta, hogy szigorítaná az EU-ra vonatkozó szabályozásokat, és kötelező érvényűvé tenné azokat a tagországok számára.
A Parlament elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását a megújított 2030-as targetekről. Újra megerősítette, hogy 2050-re klímasemlegessé kell válnia az Európai Uniónak. 2030-ig pedig az ambiciózusabb, 60 százalékos kibocsátáscsökkentést szavazta meg a tagállamoknak. A képviselők szorgalmazták, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig rendes döntéshozatali eljárás keretében tervezze meg az Unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető pályát.
Konkrét intézkedések azonban még az uniós tervhez sincsenek. A japánok sem tudják pontosan, hogyan lehetne elérni a kitűzött célokat 2050-re. De az biztos, hogy egy ilyen szennyező ország karbonsemlegessége nagyot lendítene a klímaváltozás elleni harcon.