India a koronavírus Európában először azonosított új változatát „aggodalomra okot adó változatnak” minősítette, de még korai megmondani, hogy jelent-e jelentős fenyegetést – írja a BBC.
India egészségügyi minisztériuma szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy az úgynevezett Delta plus variáns – más néven AY.1 – könnyebben terjed, könnyebben kötődik a tüdősejtekhez és potenciálisan ellenálló a monoklonális antitest-terápiával szemben.
A változat kapcsolódik a Deltához, amelyet először tavaly azonosítottak Indiában, és úgy gondolják, hogy ez indította el a nyár második, halálos fertőzési hullámát az országban.
Az egészségügyi minisztérium szerint a Delta plus változatot, amelyet először áprilisban találtak Indiában, három állam – Maharashtra, Kerala és Madhya Pradesh – hat körzetéből mintegy 40 mintában fedeztek fel. E minták közül legalább 16-ot Maharashtrában találtak, a pandémia által leginkább sújtott területen.
A Delta plus-t kilenc másik országban – USA-ban, Egyesült Királyságban, Portugáliában, Svájcban, Japánban, Lengyelországban, Nepálban, Oroszországban és Kínában – is megtalálták, míg az eredeti, rendkívül fertőző Delta törzs mára 80 országban terjedt el.
A mutálódás veszélyei
A vírusok állandóan mutálódnak, és a legtöbb változás nem releváns – írja a BBC cikke. Sőt, néhány mutáció még káros is lehet a vírus szempontjából. Más változások azonban fertőzőképesebbé vagy fenyegetőbbé teszik a vírusokat, és általában ezek a mutációk lesznek a dominánsak.
A mutáció „érdeklődésre számot tartó változatból” „aggodalomra okot adó variánssá” (VOC) emelkedik, ha bizonyítékot mutat arra, hogy az alábbi kritériumok közül legalább egy teljesül: könnyebb átvitel, súlyosabb betegségek, az antitestek általi semlegesítés vagy az antitestek hatékonyságának csökkenése kezeléseken vagy oltásokon keresztül.
A vezető virológusok azonban megkérdőjelezték, hogy a Delta plus esetében indokolt-e az „aggodalomra okot adó variáns” címke. Még nem áll rendelkezésre elegendő adat adat annak igazolására, hogy a variáns fertőzőbb vagy súlyosbító betegséghez vezetett volna a többi variánshoz képest.
„Egyelőre nincsenek olyan adatok, amelyek alátámasztanák az aggodalmakat” – mondta Dr. Gagandeep Kang virológus és az első indiai nő, akit a londoni Királyi Társaság tagjává választottak.
„Biológiai és klinikai információkra van szüksége annak eldöntéséhez, hogy valóban az aggodalomra okot adó változatról van-e szó.”
„Meg kell vizsgálnia néhány száz beteget, akik ettől a változattól betegedtek meg, és ki kell deríteni, hogy nagyobb-e a súlyosabb betegség kockázata, mint az ősváltozat esetében” – mondta Dr. Kang.