A vonzerő kérdése abszolút egyénfüggő, azonban a statisztikák szerint mégis vannak általános jellemzők. Mit tartunk vonzónak a legtöbben? Mindenki szeretne találkozni valakivel, aki igazán különleges számára, és akivel remélhetőleg az egész életét leélheti boldogságban, szerelemben. Sajnos, ez a kiváltság nem adatik meg sok mindenkinek.
Talán kevesen bukkannak rá a valódi zsánerükre?
A legtöbb nő számára a férfiak humorérzéke, az intelligenciája és az önállósága nagyon fontos tulajdonságok. Emellett a biztonságérzetet nyújtó vonások, mint amilyen a megbízhatóság, a jó kommunikációs készség, a helyes önértékelés és a másik megbecsülése, ugyancsak vonzó lehet.
És ne felejtsük a külső megjelenést sem, ami szintén szerepet játszik: az arányos testalkat, az egészséges küllem, valamint a megfelelő higiénia ugyancsak lényeges – a sok egyéb, személyes preferencia mellett.
A kutatók, szociológusok és a párkapcsolati szakértők egyaránt kíváncsiak arra, hol és miért találnak egymásra a felek, miért tartunk vonzónak valakit, míg másokat kevésbé.
Mit sugallnak az eddigi tanulmányok?
A statisztikák szerint a nők átlagosan 25 éves koruk körül találkoznak leendő férjükkel, míg ők kb. 3 évvel idősebbek, azaz 28 évesen bukkannak rá a Nagy Ő-re. Ez az időpont a modern a társadalmakban egyre inkább kitolódik, hiszen már több nőnek van lehetősége saját karriert építeni, valamint későbbre halasztani a házasságot – ráadásul a családalapítás sem feltétlenül alapvető manapság.
Már csak az kérdés, hogy hol találjuk meg az ideális jelölteket? Ha hiszed, ha nem, a legnagyobb esély arra van, hogy társaságon keresztül jön a nagy szerelem.
Amennyiben lehet hinni a számoknak, a tanulmányok alapján 38%-ban a barátokon keresztül ismerjük meg leendő férjünket. Ehhez a magas arányhoz csatlakozik további 22%, akik a közvetlen környezetükben, azaz pl. munkahelyükön, vagy a mindennapos tevékenységeik során látogatott helyszíneken ismerkedtek meg a nagy Ő-vel.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felfedezett, ideális jelöltek nem vadidegenek voltak, akikkel beütött a szerelem első látásra, hanem barátok, ismerősök – akikkel idővel, hónapok, évek múltán fordult csak komolyra a dolog.
Ezt a statisztikát mi annyira erősítjük, hogy gyerekkorunkban még egy utcában is laktunk, ám a köztünk levő korkülönbség miatt nem fedeztük fel egymást. Idővel – a közös társaságnak hála – közelebbről is megismerhettük a másikat, bár az életkor tekintetében sokat rontunk a statisztikán: én jóval korábban, ő pedig néhány évvel később adta komoly kapcsolatra a fejét, mint amit a számok mutatnak.
Kiket tartunk valóban vonzónak?
Számos tanulmány vizsgálta már azt is, milyen férfiakat tartunk valóban vonzónak. Lássuk ezek közül a legfontosabb szempontokat!
Legyen stabil anyagilag
Igen, manapság ez még mindig nagyon fontos szempont, ami visszavezethető evolúciós és szociológiai okokra is, de más egyébre ugyancsak. A legtöbb férfi nem köteleződik el addig, amíg nincs fix munkája és karrierje. Ez pedig azt jelenti, hogy amíg az anyagi stabilitás be nem köszönt, addig a férfi másként tekint a kapcsolataira és más tulajdonságokat vonultat fel, amikkel ugyancsak más „típusú” nőket vonz be az életébe…
Számít a kor – de milyen formában?
Azok a fiatalok, akik középiskolát végeztek, érettségiztek, először úgy 23-25 éves korukban kezdenek el gondolkodni a házasságról, mint lehetséges jövőképről. Azok viszont, akik főiskolát, később állnak neki ennek a projektnek: ők 25-29 éves koruk körül kezdenek el agyalni a kérdésen. Hozzájuk csatlakoznak az egyetemisták, akik pedig átlagosan 32 éves koruk tájékán jutnak erre az elhatározásra.
Ez pedig azt jelenti, hogy a végzettség befolyásolja az elkötöződési iránti vágyunkat, igényünket. De mégis mi a felső határ? Úgy tűnik, hogy a 38. életév betöltése döntő fontosságú. Azok a férfiak, akik elérték ezt a kort és még nem köteleződtek el, valószínűleg már nem is fognak.
A férfi utálja meg a randizást
Ugyan nem igazán sikerült számszerűsíteni, de a kutatók úgy találták, hogy azok a férfiak sokkal nagyobb arányban szeretnének elköteleződni, akik már kifejezetten unják a randevúzást. A nőkhöz hasonlóan egy idő után nekik is elegük lesz az ismerkedésből, szeretnének egy bizalmas, mély és rendszeres együttléteket biztosító kapcsolatban letelepedni. Ahhoz, hogy egy férfi elköteleződjön, a tanulmányok szerint bele kell fáradnia a randikba. Rá kell jönnie, hogy a következő lépés megtételéhez szükség van a megállapodáshoz.
Valószínűleg egyébként ez is hozzájárul ahhoz, hogy inkább a baráti körből kerülnek ki nagyobb arányban az ideális jelöltek. Ha a férfi megunja, hogy vadidegenekkel randizzon, akkor bizony körülnéz a saját háza tájékán is.
Mit jelent ez összefoglalva?
A statisztikák szerint azok a férfiak lehetnek legnagyobb eséllyel ideális férjelöltek, akik még nem töltötték be a 38. életévüket, iskolai végzettségüktől függően 23-32 éves kor között vannak. Anyagilag stabil lábakon állnak, tehát van biztos munkájuk és lehetőségeikhez mérten lépegetnek felfelé a ranglistán. Elegük van a randevúkból, a komolytalannak ható, egyéjszakás kalandokból, és szeretnének végre közös jövőt építeni valakivel. A beszélgetések során nem csak erre utalnak, hanem arra is, hogy már idősnek érzik magukat a különféle, fiataloknak szóló programokon (pl. fesztiválok). A legjobb mégis, hogy jó eséllyel már ismered azt, aki a férjed lesz: 60% a közvetlen baráti, vagy ismeretségi körön keresztül találja meg az igazit!