A mai gyerekek közül nagyon sokan szinte egész nap ülnek. A fárasztó iskolai délelőttök után otthon a leckeírás, majd tévénézés és számítógépezés következik. Kevés örömet okozó, aktív, feszültséglevezető mozgás van az életükben, és ennek egészségkárosító szerepe a felnőttkorukra is kihat.
Régi idők gyerekkora
Amikor a mostani nagyszülők gyerekek voltak, a mozgás, a mászás, a futás, de még az elesés is része volt az életüknek.
Ők még megélhették az igazi gyerekkor örömeit. Iskola után a házi feladat írása helyett csoportosan játszani mentek.
Manapság a gyerekeknek ez nem adatik meg. Evolúciós biológusok által végzett kutatások szerint a mai gyerekek 70%-a 9 órát ül naponta!
A passzív életmód árt az egészségnek
A sok szaladgálástól megjön az étvágy. Ezt a gyerekeknek a testnevelés órák után módjukban áll tapasztalni.
Aki éhesen ül az asztalhoz, jobban örül az ételnek, és az elfogyasztott táplálék másként épül be a testébe, mint annak, aki passzívan él.
A passzív életmódot folytató gyerekek és felnőttek szervezete kevesebb tápanyagot használ fel energiatermelésre, és a fölösleget elraktározza.
Izzadás és felgyorsult fizikai folyamatok hiányában a lerakódó zsíron kívül a méreganyagok sem tudnak távozni a szervezetükből, és a zsírsejtekhez kapcsolódva felhalmozódnak.
A kevés mozgás miatt a csontok sem fejlődnek megfelelően. A csontok elégtelen szilárdsága miatt a törések gyakoribbak lehetnek, és általában a gyerekből gyenge izomzatú és állóképességű felnőtt lesz.
Elhanyagolt teljesítőképesség, sikertelen élet
A kövérség csak az egyik következménye a mozgáshiánynak.
Lelki problémák is nagyobb eséllyel jelentkezhetnek, hiszen aki nem fárasztja ki magát, nem „ficánkol” eleget, annak a szervezete kevesebb boldogsághormont termel, és a gondjaival is nehezebben tud megbirkózni.
Aki lélekben és testben nem elég erős, mert a kapacitását hosszú időn keresztül nem használja ki, az az életben is sikertelenebb lesz.
A tanuláshoz fontos a mozgás
A mai teljesítményorientált oktatási rendszernek nagy szerepe van abban, hogy a gyerekek mozgásszegény életet élnek.
A mostani nagyszülőknek gyerekkorukban még jóval kevesebb tanulnivalójuk volt. Azért tudtak sokat mozogni, mert egyszerűen volt elég szabadidejük erre.
A mai gyerekeknek sokkal többet kell tanulniuk, emiatt viszont többet felejtenek, főleg ha még keveset is mozognak.
A mozgás felfrissítené őket, így növekedne a szellemi befogadóképességük és a kitartásuk is. A teljesítményhajsza nem tenné tönkre a lelki egészségüket.
Még soha annyi tanulási nehézséggel küzdő gyerek nem volt, mint most. Az iskolai problémák leghatásosabb ellenszerének a gyógypedagógusok a mozgást tartják, mert érleli és felkészíti a tanulásra az idegrendszert.
Jó tanulási módszer, több mozgás
Ha a gyereknek problémái vannak a tanulással, érdemes egy pedagógustól vagy pszichológustól tanácsot kérni abban, hogy milyen tanulási módszerek illenek hozzá leginkább.
A gyerekekkel foglalkozó szakemberek sok lehetőséget ismernek, amelyekkel javítható a memória, a figyelem és a gondolkodás.
A gyerek személyiségét és képességeit közös játékok és beszélgetések során megismerve, olyan tippeket adnak a szülőknek, amelyek a gyereket sikerélményekhez és több szabadidőhöz juttatják.