Hazánkban jelenleg nagyjából 800 ezer az alkoholisták száma, a dohányzásra vonatkozó statisztikák szerint pedig a férfiak több, mint 40%-a, míg a nők nagyjából 30%-a dohányzik hazánkban, és gyógyszer- és drogfüggők szintén jelentős számban fordulnak elő itthon. Szakembert kérdeztünk arról, hogy ha egy szerettünknek van szenvedélybetegsége, hogyan segíthetjük őt a leszokásban.
Gerevich József pszichiáter, addiktológus szerint mindenekelőtt azzal segíthetünk szeretteinknek megszabadulni egy-egy káros szenvedélyüktől, hogy határozottan, következetesen és folyamatosan kinyilvánítjuk, hogy a káros szenvedély veszélyes az egészségre, az élet hosszára, adott esetben a környezetre, és ettől minél hamarabb meg kellene szabadulni.
– Aszerint, mekkora az ellenállás a segítés felé a szenvedély alanya részéről, különböző további stratégiák szükségesek. Minél nyitottabb valaki a külső segítség elfogadására, annál konkrétabb, testre-, személyre szabott tanács adható a káros szenvedély természete szerint. Azokat, akiket például elsősorban az elvonási tünetektől való félelem tart vissza, fontos tájékoztatni arról, minél nehezebb megválni a szertől, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy a későbbiekben kevesebb az esélye a visszaesésnek – magyarázta a szakember.
Elmondása szerint az elvonás során tapasztalt szenvedésfok komoly visszatartó erő lehet a szenvedélybetegek számára. Akiknél az elvonási tünetek általában alattomosabban jelentkeznek, és bizonyos helyzetekben megnyilvánuló feszült, ingerlékeny állapotok alakulhatnak ki az elvonás során, alternatív cselekvési programokat célszerű kidolgozni: aktív beszélgetéssel, tornával, intenzív zenehallgatással – személyenként eltérő lehet, hogy éppen kinek mivel –, vagy más, szintén testre szabott akcióval lehet ellensúlyozni a negatív késztetéseket.
– Fontos deklarálni, hogy a szenvedő személy mellett vagyunk, együtt érzünk vele, támogatjuk őt ezen az úton. Ha nekünk is van rossz szokásunk, deklaráljuk, hogy abbahagyjuk, ha ő is abbahagyja. Gyűjtjük a sikeres eseteket. A facebookon van például egy oldal, Hogyan szoktam le a dohányzásról? címmel, ahol jó példák sorával lehet megismerkedni. Más, ehhez hasonló oldalak is vannak, és természetesen olvasóbarát kézikönyvek, amelyek pontos útmutatásokat, ötleteket adnak a leszokásra – mondta Gerevich József.
Pontos előfordulási, vagyis az úgynevezett prevalencia-kutatások hiányában csak szubjektív becslésre szorítkozhatunk abban a kérdésben, hogy melyek a leggyakoribb szenvedélybetegségek itthon: a dohányzás és a súlyos, kockázatos ivás lehet az élen. Ha a káros szenvedélyek fogalmába például a munkamánia és beletartozik, akkor megváltozhat az élen a sorrend, de utóbbi szenvedély a társadalmilag elfogadott kategóriába tartozik a szakértő szerint.
Elmondása alapján egyénfüggő, hogy valakinek szüksége van-e a leszokásban egy másik ember segítségére, vagy magától is képes erre a dologra.
– Vannak azonban bizonyos törvényszerűségek, trendek ezzel kapcsolatban, amelyek figyelmet érdemelnek. Például az, hogy minél izoláltabb a probléma, vagyis nem társulnak hozzá úgynevezett csatlakozó, társuló betegségek, problémák – mint például más káros szenvedély, pszichiátriai vagy fizikai betegség, krónikus gyógyszerszedés, labilis személyiség, krízis, és hasonlók –, és a káros szenvedély alanya egyébként egészségesnek mondható, ráadásul tartós érzelmi kapcsolatban, szerettei körében él, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy az egyéni leszokás eredményes lesz. Fordított esetben, a probléma súlyosságának mértékében szükség van külső, professzionális segítségre is. Ha a káros szenvedély alanya deklarálja, igényli a segítséget, akkor nem mehetünk el közönyösen mellette, pláne akkor, ha láthatóan életveszély áll fenn a szenvedélybetegsége miatt – hívta fel rá a figyelmet a pszichiáter.
Az enyhébb esetektől eltérő stratégiára lehet szükség a súlyosabb eseteknél, olyanoknál, akik már többször sikertelenül próbálkoztak. – Az ilyen esetekben minden erőforrást mozgósítani kell: a páciens környezetében élő kulcsszemélyeket instruálni, felkészíteni a feladatra, praktikus tanácsokat adni, gyógyszeres segítséget, ha szükséges, stabil érzelmi támaszt nyújtani neki, adott esetben többször is egy héten belül találkozni és érzékeltetni vele azt, hogy jó úton jár, megerősíteni az egyes lépéseiben, értékelni a leszokás során kialakult helyzetet, a tanulságok világos, didaktikus levonásával – tette hozzá Gerevich József –, hogy sikeres lehessen a leszokás.
Képek forrása: belchonock/depositphotos.com, JANIFEST/depositphotos.com