A kevesebb több
A hosszú munkaórák és a túlóra ellen azonban nem csak az szól, hogy a kimerülten végzett munka egyszerűen nem hatékony, hanem az is, hogy a rövidebb munkanapoknak számos előnye is lehet: a kevesebb munka például csökkenti a stresszt, a kevesebbet dolgozók pedig elégedettebbek az életükkel, és egészségesebbek is lehetnek, mert több idejük és energiájuk marad például a sportra vagy a családjukra.
Mindez még nem olyan meglepő, de ha belegondolsz, a rövidebb munkanapok a balesetek számát is csökkenthetnék: a kimerült dolgozók fáradtabbak, nagyobb eséllyel követnek el valamiféle figyelmetlenséget, ami munkahelyi balesethez, esetleg műhibákhoz, de extrém esetekben akár katasztrófákhoz is vezethet.
A rövidebb munkaidő egyes közgazdászok szerint a munkanélküliségnek is jót tehet: nem nehéz belátni, hogy ha egy állandóan túlórázó ember helyett ketten, váltva végzik az adott munkát, azzal mindkét munkaerő jobban jár. És ha túllátunk azon, hogy így két fizetést kell kiadnia, lehet, hogy maga a munkaadó is profitál. Olvass még a témában
Felhagyott a fintorgással és sikeres lett! A testbeszéd hatalma
„Ha a férje részegen falhoz vágta a mikrót, arra nem jár garancia” – Érthetetlen vásárlói reklamációk
„Nagyon sokan élik ki szexuális fantáziáikat szállodákban” – Szállodai dolgozók mesélnek
Gyűjtjük a diplomákat, de minek? A diplomahalmozás csapda
Mindez eddig még könnyen belátható, de mondunk még döbbenetesebbet is: számítások szerint ha az egész héten rövidebb munkahétre váltanánk, az még a klímaváltozás ügyének is csak jót tenne! Egy ilyen globális változás a század során kibocsájtott széndioxid mennyiségét a felére csökkenthetné, azoknak az országoknak pedig, amelyek rövidebb munkaheteket vezettek be, máris kisebb az ökológiai lábnyoma.
