„Nézzétek, ott jön az új csaj! Elképesztő, milyen humora van ennek a nőnek!” – persze, mind szeretnénk, ha így köszöntenének bennünket az ismerőseink. Kikacsintunk rájuk a napszemüvegünk alól és kajánul elvigyorodunk, mert tudjuk, hogy szeretnek bennünket. Új melóhelyen, új társaságban, de többnyire mind szeretnénk, ha kedvelnének bennünket. De miként érhetjük el ezt anélkül, hogy közben görcsösen meg akarnánk felelni másoknak?
Egyáltalán nem könnyű. Az ember vágya ősidők óta, hogy a csorda, a közösség tagja legyen, mert akkor védelemre és biztonságra számíthat. Manapság a védelemhez képest nagyobb varázsa van a szeretetnek, az elismerésnek.
Ezért szeretnénk, hogy kedveljenek bennünket, mert jól esik az önbizalomhiányos énünknek, ugyanakkor a gyakorlatias emberek belátják a közösség hasznát is.
Kollektív erő. Csapatmunka. Plusz, ha nem utáljuk egymást, jobban megy a munka is és nem kell undorral bejárni a munkahelyünkre.
Önmagunk feladása nem lehet megoldás!
Gyakran, amíg azon fáradozunk, hogy megkedveljenek bennünket, hajlamosak vagyunk beleesni a megfelelési kényszer csapdájába. Annyira szeretnénk tagja lenni a csapatnak, hogy képesek vagyunk másnak kiadni magunkat. Kipuhatoljuk, mit szeretnek a többiek, hogyan gondolkodnak és hirtelen a bokorból előugró lelki társként lépünk a színre.
Ám hosszú távon ebből az szokott kisülni, hogy felépítünk egy új személyiséget, akik nem is mi vagyunk.
Kezdődhet az éveken át tartó színészkedés és vele együtt a szenvedés, hiszen kinek esik jól, hogy valójában nem önmagáért szeretik? Az ember lelkét és testét is felemésztheti a hónapok tartó hazudozás és színészkedés. Azért, hogy veled ez ne történhessen meg, ellenben elérd a vágyadat és megkedveljenek, az alábbiak szerint kell eljárnod:
Ismerd meg jobban, akihez szeretnél közelebb kerülni!
Általában mindenki ezzel kezdi. Kinyomozza, ki és mit szeret. Mi érdekli, mit csinál szívesen, miről beszél sokat. Ez az első lépés és egyben remek lehetőség! Megtudod, hogy a kolléganőid spirituális beállítottságúak, jógáznak vagy a főzés a hobbijuk. Már rendelkezel elegendő tudással arról, hogy milyenek a munkatársaid vagy az iskolatársaid. A következő lépést szokta mindenki elbaltázni. Az illető eljátssza, hogy ő is szeret jógázni meg főzni, holott ki nem állhatja mindkét tevékenységet. Viszont, amennyiben valóban szereted, azt tényleg add a tudtukra.
A lényeg, hogy ne vállalj fel olyat, amit nem szeretsz, nem te vagy.
Ha valaki imádja a balettet, – de neked feláll a szőr a hátadon tőle, vagy még életedben nem láttál egyet se – felajánlhatod azt, hogy nézzetek meg együtt egy előadást, vagy menj el rá egyedül és utána mondd el a véleményedet róla. Így nem zárkóztál el, nem hazudtál, ellenben nyitottnak, rugalmasnak mutatkoztál, ami jelen esetben kulcsfontosságú! Viszont ne felejts el te is megnyílni nekik és bátran mesélni magadról!
Kérd a segítségét vagy a tanácsát!
Betanulásnál könnyű valakinek a segítségét kérni és adott lesz a lehetőség számodra, hogy megismerjétek egymást. Ám bármikor máskor is elakadnál, merj segítségért folyamodni. Nemcsak azért, hogy ne kerülj bajba, hanem mert így közelebb kerülsz az illetőhöz.
Éppen ezért lehet ajánlatos akár szakmai jellegű tanácsot kérni.
De tegyük fel, tudomásod van arról, hogy egyik kollégád folyton megy valahova a családjával és érdekes programokon vesznek részt. Egyszerűen kérd meg, hogy neked is ajánljon valamit! Ha pedig könyvfan, javasoljon neked egy jó olvasmányt! Használd a fantáziádat!
Légy hálás!
Miután kisegített a kollégád vagy adott egy remek tanácsot, törekedj arra, hogy megháláld. Hívd meg egy kávéra, amiért megmutatta, hogyan kell számlát kiállítani. Vagy vigyél neki egy fánkot a remek tippért cserébe, miután megsúgta, mit nézzetek meg a moziban a pároddal. De van még egy opció: ajánld fel neki, hogy ő is forduljon hozzád nyugodtan, ha segítségre van szüksége vagy amennyiben nem tudja, hol vásároljon natúrkozmetikumot, mivel te ismered az összes ilyen üzletet. Hála és felajánlás. Ez a kettő út a másik fél szívéhez, ugyanis ettől barátságosnak, megbízhatónak és jólelkűnek fogsz tűnni.
Alkalmazd a Benjamin Franklin-effektust!
1969-ben bizonyították először a tudósok az úgynevezett Franklin-effektust. Benjamin Franklinnek volt egy ellenlábasa és szerette volna, ha összebarátkoznak, de legalábbis nem tesz neki keresztbe a férfi. Ezért levélben kölcsönkért tőle egy könyvet, amit meg is kapott, majd egy hét múlva egy köszönőlevéllel együtt visszaküldte.
Legközelebb már számottevően jobb volt a kapcsolatuk.
Azt kérded, ez hogyan lehetséges? Mert ellenérzést váltott ki az úrból: miért teszek én szívességet ennek az embernek, hogy lehetek ekkora idióta? És hogy az ember ne érezze rosszul magát emiatt, az elméje tudattalanul próbál harmóniát teremteni a két tény között. Vagyis a recept egyszerű: kérj szívességet attól, akivel szeretnél jóban lenni.