Régóta azt suttogják, hogy a HPV elleni oltás inkább káros, mint hasznos. Sőt, egyesek szerint kimondottan ártalmas. Mint egy gyerek, rácsodálkozunk egy „fiatal” oltásra, arra, hogy nem tökéletes, aztán megijedünk, és pánikba esünk…
Az első gondolat, ami mindenkinek eszébe jut
Egyik oldalról nyomasztó a felelősség súlya, az információ hiánya, másik oldalról ott vannak a kiemelten, pánikkeltés céljából hozott rettenetes példák.
Aztán ott az oltási határidő is, mint nyomasztó tényező. Ekkora nyomás alatt pedig nem lehet jó döntést hozni.
Az átlagember nem érti testének a működését, rálátása sincs a baktériumokra, vírusokra, gombákra, nem tanult sem élettant, sem járványtant – ami megértés szempontjából olyan létkérdés, mint a matekban a számok egytől tízig, azaz alap.
Az átlagember – mi mást tehet – mindent elhisz az orvosnak, mint szakembernek. Még akkor is, ha annak érvelése a józan paraszti ész törvényszerűségeit is megingatja.
A gyógyszergyárak nem szívjóságból, hanem üzleti megfontolásból fejlesztenek ki gyógyszereket, amik hatnak rád – persze nem biztos, hogy úgy, ahogy te szeretnéd. A HPV ellen szóló cikkek valóságtartalma a „csúsztatások” miatt megkérdőjelezhető.
Biztonság
A HPV elleni oltás hamis biztonságérzetet ad. Ugyanis kevesen tudják, hogy az oltás csak 15 évre ad védelmet.
Kevesen tudják, a vírusnak ami ellen adják, több válfaja létezik, de csak a négy leggyakoribb ellen véd az oltás.
Éppen ezért, a HPV oltás beadása után is kötelező járni rákszűrésre.
Amikor megkapod az oltást, akkor lehetőséget kapsz, nem biztosítékot, hogy soha nem leszel beteg. Ezért hamis az oltás biztonságérzete.
Minden oltás „veszélyes”
Miért? Azért, mert bármely dologról kiderülhet húsz-harminc év múlva, hogy káros, károsabb, mint gondoltuk.
Az időt sürgetni nem lehet, viszont gyors megoldások kellenek. Ilyenkor kerül előtérbe a tudományos találgatás, azaz mindenféle modelleket állítanak fel – hiszen elvileg minden kiszámítható, feltéve, ha minden tényezőt számba vesznek.
Márpedig ez lehetetlen. Csak statisztikák vannak, melyek szerint a 60 millió HPV oltott között 22 ezer emberen jelentkeztek mellékhatások.
Anno, a gyerekek nehézfémet tartalmazó oltásokat kaptak, ennek következtében nem kapták el olyan betegségeket, mint a gyermekbénulás, diftéria. A tömeges oltások következtében megszűntek ezek a járványok.
Természetesen ezeknek az oltásoknak is voltak áldozatai, mint rövid, mint hosszú távon. Mégis sikeres volt az erőfeszítés, hiszen gyerekek milliói menekültek meg a haláltól, a bénulástól.
Az emberi „butaság”
A demokrácia nagy előnye, hogy lehet valami ellen és valami mellett is tiltakozni. A kutató hölgy szavait – akire az ellentábor hivatkozik – nagyban kifordították.
Minden ember azt hallotta ki a szavak mögül, amit ő jónak látott, azaz – mivel ez egy HPV oltás elleni előadás volt – a kockázati tényezők felsorolása kapcsán azt hallották ki a mondanivalóból, hogy az oltás maga a kockázat.
A helyzet az, hogy senki sem szeret felelősséget vállalni, főleg nem olyan dologért, amit nem nagyon ért. Az emberek azt sem szeretik, ha helyettük döntenek az „okosok”.
Dönteni viszont kell. Méghozzá az előny-kockázat mérlegelése alapján, kellő tájékozódás, információ mennyiség után – melyet nem a pánikkeltő közösségi oldalakról kellene összegyűjteni.
Ha dilemmázol…
Az oltásokról – és a gyógyszerekről is – tudni kell, hogy nem hatnak mindenkire egyformán, hiszen minden ember teste kicsit másként, sajátosan működik.
Mindenki más öröklött hajlamokkal, testi erősségekkel és gyengeségekkel rendelkezik, mások az étkezési, életvitelbeli szokásai, más környezeti hatások érik.
Tehát az, hogy bizonyos összetevők másként hatnak rövid és hosszú távon, egy természetes dolog. Meg kell értenünk, hogy az oltás nem garancia, csak lehetőség.
Nekünk kell döntenünk, akár tetszik, akár nem. Éppen ezért, mielőtt pánikba esnénk, tájékozódjunk – és az sem olyan nagy baj, ha egy évvel később döntünk az oltás mellett.
Okos mondás: ha dilemmázol, hogy tedd, vagy ne tedd, akkor inkább ne tedd – egyelőre.
