Az elnyomás
Szintén gyakori jelenség az érzelmek elnyomása, például nem mutatod ki a párodnak, hogy ideges vagy, inkább jó mélyre elásod magadban és próbálsz kiegyensúlyozottnak tűnni. Ez nem meglepő, hiszen az érzelmek elrejtése univerzális jelenségnek és elvárásnak tűnik a legtöbb társadalomban és kultúrában. Azonban még ha érzelmileg kifejező családból vagy kultúrából származol is, kétségtelenül meg kell küzdened az elnyomás személyes pillanataival.
Gondolkozz el egy kicsit ezen a kérdésen: Hogyan működik az érzelmek elnyomása a te esetedben?
Tragikus módon, bár az elfojtás a legnépszerűbb technika, amit az emberek a nehéz érzelmek kezelésére használnak, egyben a legrosszabb és legsikertelenebb is. A kutatások azt mutatják, hogy az elfojtás miatt rosszabbul érzed magadat, káros az egészségedre, illetve pont a legfontosabb kapcsolataid látják kárát ennek a megküzdési mechanizmusnak.
Ez elég lehangoló, különösen ha belegondolsz abba, te hányszor csinálod. A kutatások azt mutatják, hogy az érzelmek elfojtása felerősíti őket. Vegyük például a haragot. Olvass még a témában
Valójában tudjuk, hogy a harag növeli a szervezetben a gyulladás mértékét, a pulzusszámot és a vérnyomást is. Emellett aktiválja az „üss vagy fuss”, illetve a „lefagyás” stresszreakciók valamelyikét. Az idegrendszered ennek során vészhelyzet üzemmódba kapcsol, aminek sok fiziológiai tünete is van, például az előbb említett hatások. Nem véletlen, hogy hosszú távon a belül tomboló düh szívbetegséget is okozhat.
Mi történik, ha elfojtod a haragot? Lehet, hogy kívülről nem látszik, hogy fel tudnál robbanni a dühtől, azonban az agyad szintjén azt az érzelem egyre intenzívebbé válik! Az agy érzelemközpontjaiban és a fiziológiában emelkedik az aktiválás, megnő a pulzusod és vérnyomásod. Az elfojtás tehát olyan, mintha felráznál egy szénsavas üdítőt – amint kibontanád, megállíthatatlanul kitör belőle az ital. Ha elnyomod az érzéseidet, legközelebb te lehetsz a flakon és egy váratlan pillanatban robbansz, majd kijön belőled minden, amit előtte „felráztál”.
Az érzelem „cselekvési potenciál” vagy energia. Ha nem dolgozod fel, akkor valahol a testedben vagy a pszichédben landol. Amennyiben a haragot (vagy neheztelés, féltékenység, bármilyen más negatív érzelem) nem adod ki magadból, pszichoszomatikus tüneteket okozhat. Ilyen például a gyomorfájás vagy a migrén.
Az elfojtott harag passzív agresszióként is megjelenhet. Bárki, aki átélt már passzív agressziót, tudja, hogyan teheti tönkre még a legjobb kapcsolatot is.
Összegezve, az érzelmi elnyomás a világ legnépszerűbb érzelemkezelési technikája. Amikor elrejted az érzelmeidet, akkor magadhoz láncolod őket, mindez pedig végül testi tünetekként is jelentkezhet.
Másrészt a teljes érzelmi kifejezés nyilvánvaló okokból általában nem jobb választás. A hirtelen, kontrollálatlanul kirobbanó érzések is konfliktust okozhatnak, ezért is fontos, időt szánj a nehéz érzelmek feldolgozására és találj valamilyen módszert (sport, meditáció, terápia, zene, beszélgetés), amivel kiengedheted magadból a stresszt, haragot és többi rossz érzést is.
Nyitókép: Sonnie Hiles/unsplash.com
Következő cikkünk„Folyton a kövér lányt láttam magamban.” – Egy anorexiás lány igaz történeteNoémi csak szeretett volna csinos lenni. Egy olyan lány, aki után fütyülnek az utcán, leszólítják a diszkóban és randira hívja a suli leghelyesebb pasija. De a szép álmok egyszer csak rémálommá váltak, mikor elveszítette a kontrollt és majdnem az életét is. Egy probléma, amit rengeteg nőt érint és talán ez a történet erőt adhat…Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
