Így befolyásolja a hidratáltságod, hogy várhatóan meddig fogsz élni

Így befolyásolja a hidratáltságod, hogy várhatóan meddig fogsz élni

Címlap / Életmód / Egészség / Így befolyásolja a hidratáltságod, hogy várhatóan meddig fogsz élni

Több folyadékkal tovább élhetünk?

A National Institutes of Health eBioMidicine című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a jól hidratált felnőttek egészségesebbek. Kevesebb krónikus betegségben, szív- és tüdőbetegségben szenvednek, és tovább élnek, mint azok, akik nem visznek be elegendő mennyiséget a szervezetükbe. A 30 évet felölelő tanulmány 11255 felnőtt különböző egészségügyi mutatóit elemezte. Többek közt figyelembe vették azt is, mi történik, ha kevesebb folyadékbevitel esetén növekedik a nátriumszintünk.

Az eredmény szerint azoknál a felnőtteknél, akiknek a nátriumszint a normális tartomány felső határán volt, nagyobb valószínűséggel alakultak ki krónikus betegségek. Emellett az előrehaladott biológiai öregedés jelei is gyakoribbak náluk, mint azoknál, akiknek a nátriumszintje a közepes tartományban volt. Ezen túlmenően magasabb nátriumszint esetén nagyobb volt az kockázata annak is, hogy fiatalabb korban halnak meg.

Ezért olyan fontos a hidratáltság az egészséges öregedéshez

Christina Manian dietetikus szerint a víz az egyik legfontosabb összetevő, amely az emberi testet alkotja. „A hidratálás hihetetlenül fontos, méghozzá nagyon sok okból, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a testünk nagyjából 45-75 százalékban vízből áll” – mondja Manian. Egyszerűen fogalmazva, a nap folyamán elfogyasztott vízmennyiségünk segít szabályozni szinte minden kulcsfontosságú testi funkciót. Tehát nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy eleget kell innunk.

Manian arra is felhívta a figyelmet, hogy az optimális emésztéshez, a tápanyagok sejtekhez való eljuttatásához, a testhőmérsékletünk szabályozásához és az ízületeink megfelelő állapotához is szükségünk van vízre.

Mi több, a megfelelő hidratáltság segíti valamennyi szervünk egészséges működését, és különösen nagy szerepe van a szívünk, a veséink és az agyunk működésében. Ha pedig még ez sem lenne elég, a hidratálás a szerveinket a természetes méregtelenítési folyamatok elvégzésében is támogatja.

Egy másik dietetikus, Lauren Manaker azt is hangsúlyozta, hogy bár a hidratálás a táplálkozásunk hihetetlenül fontos aspektusa, mégis sokaknak gondot okoz. „Sajnos sokan közülünk krónikusan dehidratáltak” – mondta Manaker. Ez az életkorunk előrehaladtával még gyakoribbá és kockázatosabbá válik, különösen a 60 év feletti felnőttek esetében. Ekkor a szervezet kisebb vízmennyiséget tart vissza, és a szomjúságérzet is csökken, ahogy öregszünk.

Viktoria Korobova/istockphoto.com

Mit érdemes tenned?

Először is, ha nem tudod eldönteni, hogy dehidratált, nagyon szomjas, vagy mindkettő vagy, akkor figyelj az árulkodó jelekre. Folyadékhiányra utalhat az ízületi fájdalom, az izmok és a szalagok merevsége vagy görcsössége, a száj- és bőrszárazság, valamint a sötétebb, koncentráltabb vizelet. Ha ezek bármelyikét tapasztalod, vagy csak úgy érzed, hogy nem iszol eleget, próbálj meg az általános ajánlásokra törekedni, és naponta legalább nagyjából 8 pohár vizet meginni.

Ha nem kívánod a vizet, egy részét nyugodtan kiválthatod más opciókkal, például cukrozatlan gyümölcslevekkel levesekkel, vagy magas víztartalmú gyümölcsökkel és zöldségekkel. Természetesen ha valamilyen konkrét egészségügyi problémád is van, akkor a kezelőorvosod tanácsát is kérd ki arról, mennyi a számodra ideális napi folyadékmennyiség. Illetve arra is ügyelj, hogy túl sok folyadékot se igyál, hiszen így szintén komoly kihívás elé állíthatod a szervezetedet.

Forrás: wellandgood.com

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

1 hozzászólás

  • Buga József
    2023.01.25., 20:24

    Tonnaszám szórjuk a földekre a műtrágyát, a gyomirtókat, a rovarirtókat(sejtmérgek). Hova mossa ezeket az eső, a csapadék? A talajvízbe! És honnan szivattyúzzák ki az ivóvízet? Ebből a szennyezett talajvízből, szerencsésebb esetben folyó-partiszűrésű-, vagy mélyfúrású kutakból! Az 1970-es évek durva mérgezési esetei (olvasd: Balogh István „Egy korgy halál” Közg. és Jogi Kiadó 1982) után, ma már szigorú előírások biztosítják, hogy napjainkban is folyamatosan mérik és ellenőrzik az ívóvizet. A mérgek az úgynevezett egészségügyi határérték alatt kell legyenek (azaz engedélyezetten mérgezett…), és már ihatod is!gyszerű kísérlet: Egy lábos ( a napi megívásra javasolt mennyiségű) vizet forralj, míg elpárolog, és ugyanezzel a lábossal ismételd ezt naponta pl. 1 hónapig (vagy 10 évig …)! Az edény falán a vízkő és az oldott egyéb szennyeződések kirakódnak és szép lassan híznak-híznak, szép bevonatot képezve belülről (mm, cm nagyságrend!). Ezt a sok-sok mocskot és mérget (nitrát, nitrit, vegyszermaradékok, gyógyszermaradékok, fertőtlenítő klór adalék, stb. stb. …) amit az edény falán látsz kicsapódva, bizony a szervezetednek kellett kiválasztania és feldolgoznia…! Magyarország medence, ahol összefolyik az osztrák, a szlovák a román szennyvíz és ez bizony nagyon nem jó! Mo. élen jár a daganatos megbetegedések tekintetében. A kemizálás előtti időben 1960-ig, elegendő volt felforralni a kútvizet, ma viszont, ha igényes vagy, aktív szenes víztisztító-t használsz!

    Válasz

Írj egy hozzászólást