,,Lebratyizás” – az egyik legnagyobb hiba Mindenki szeretne jó viszonyt kialakítani nevelt gyerekével. Ennek önös céljai is vannak, hiszen nem mindegy, hogy milyen hangulatban éljük mindennapjainkat. Ennek záloga az, hogy többnyire mindenki jól érezze magát. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy túlságosan bizalmunkba fogadjuk a nevelt gyereket, olyan dolgokat is elmondunk neki, amik nem tartoznak rá – ilyen például a párkapcsolat minősége. Nem barátként kell közeledni a gyerekhez, hanem felnőttként, ez megalapozza a tiszteletet.
A túlzott ,,barátkozás” a tisztelet hiányát, a visszaélések lehetőségét hordozza magában. Mindenkinek legyen meg a maga helye a családban, a szülő legyen szülő, a gyerek legyen gyerek.
Szülőpótlás – a második legnagyobb hiba
Ez adódhat abból, hogy életünkből hiányzik a saját gyerek, de abból is, hogy nagyon szeretjük a gyerekeket. Nem árt szem előtt tartani, hogy minden gyereknek van saját szülője, legyen az akár nagyon jó, akár nagyon rossz – ha lehet ilyet mondani. Nem csak nekünk, hanem a gyereknek is tudomásul kell venni, hogy a szülő személye nem cserélhető ki – el kell fogadni, tisztelni kell olyannak, amilyen. A bizalmi viszonyon alapuló családi kapcsolatnak nem feltétele az, ha azt a példát mutatjuk, hogy emberek lecserélhetők, igény szerint.
Túl jól akarod csinálni Olvass még a témában
Nem érdemes a szülői oltáron megfeszülni ahhoz, hogy az embernek ,,becsülete” legyen egy családban. Végezd a dolgod, de tudj nemet mondani, és felvállalni az ebből adódó esetleges konfliktust. Bízz magadban. Tudd, hogy nem kell szentnek lenned ahhoz, hogy elfogadjanak, megbecsüljenek. Emellett ne akard tökéletesre faragni a gyereket sem.
