Az elmúlt években több olyan változás történt országunkban, aminek növelnie kellett volna a gyermekvállalási kedvet. Dacára annak, hogy az intézkedések célzottan erre a területre vonatkoztak, nemhogy nőtt, tovább csökkent a népességünk száma – közölte nemrég a Központi Statisztikai Hivatal.
Egyáltalán nem nőtt a gyermekvállalási kedv
A gyermekvállalási kedv nagyon összetett dolog, amit jól mutat, hogy bizonyos rendelkezések ellenére sem növekszik a népességünk.
2019 első felében 2,8%-kal volt kevesebb a születések száma, mint 2018 első felében, ami nem tűnik számottevő változásnak, azonban már eleve nagyon alacsony értékről indult ez a statisztika. Sajnos ezzel párhuzamosan még a halálozások száma is nőtt, kereken 1%-kal.
Borzasztó tény és szorosan ehhez a statisztikához tartozik, hogy az élve születések száma is csökkent a júniusi hónapban, mégpedig 6,3%-kal. Erre az adott hónapra levetítve még kevésbé kecsegtető a helyzet, ugyanis 2018 júniusához képest 2019 júniusában 37%-kal volt magasabb a természetes népességcsökkenés, mint egy évvel korábban.
2019 első hat hónapjában mérve az 1000 élve születésre 3,9 halvaszületést mért a KSH, ami minimális emelkedést mutat a korábbi év első feléhez képest.
Mivel a halálozások száma nőtt, a születések száma viszont csökkent, a természetes fogyás mértéke jelenleg 7,9%-kal több mint egy évvel korábban. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy 1000 főre 8,6 új gyermek, míg 14 halálozás jut.
Az egy főre jutó gyerekek száma
Az év első felében 41 902 gyermek látta meg a napvilágot, ami alapján már meg tudták becsülni a termékenységi arányszámot: ez 1,41-re csökkent az előző évben mért 1,43-hoz képest.
Ez azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az egy gyermeket nevelő, vagy gyermek nélküli párok, házastársak, ami jelöli a lassan, de biztosan elöregedő és fogyó társadalmat.
Többen kötnek házasságot – az elmúlt évekhez képest
A meglehetősen siralmas és fájdalmas adatok ellenére némileg jó hír, hogy legalább a házasodási kedv nő hazánkban, holott ez is csökkenő tendenciát mutatott néhány évvel ezelőtt. Csak idén 24 020 pár kötött házasságot, ami 7,9%-kal magasabb érték az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ezt minden bizonnyal befolyásolják azok a hitelkedvezmények, amik nem rég kerültek bevezetésre, és amiknek igénybevételéhez feltétel, hogy a pár tagjai házastársak legyenek.
Ugyanakkor ez még mindig nagymértékben elmarad a korábbiakhoz képest: a házasságkötési kedv az 1970-es évek végén volt a legjelentősebb, akkor megközelítőleg 103 000 pár döntött az esküvő mellett éves szinten. Ezt követően drasztikus visszaesés következett, az 1990-es években már csak 60 000-70 000 pár döntött a frigy hitelesítése mellett, és ez a tendencia egészen 2010-ig, 35 000 párig csökkent. Csupán ezt követően figyelhető meg az enyhe és lassú, 2014 óta emelkedő házasságkötési kedv.
Érdekesség az is, hogy a kilencvenes évek óta nagyon kitolódott a házasságkötésekhez kapcsolódó átlagéletkor, ami minden bizonnyal erősen befolyásolja azt is, hogy egyre kevesebb gyermek születik hazánkban.
Míg az említett 1970-es években a nők 21, a férfiak 25 éves korukban kötöttek házasságot, addig 2016-ban a nők csaknem 30, a férfiak csaknem 33 éves korukban léptek ugyanerre az elhatározásra.