Ha újévi fogadalmaid között szerepel, hogy idén jobban odafigyelsz magadra, akkor ezekkel a mítoszokkal éppen itt az ideje leszámolni!
Tévhit: A szója mellrákot okoz
Az eredetileg Délkelet-Ázsiából származó szójanövényt 5000 évvel ezelőtt fedezték fel – és ma is remek erőforrás. Tartalmazza mind a kilenc esszenciális aminosavat, amelyek a sovány izomépítéshez szükségesek, valamint egészséges egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat is tartalmaz. Rohini Bajekal, a Plant Based Health Professionals UK okleveles életmód-gyógyászati szakembere szerint „a szójaételek fogyasztása fenntartja a csontsűrűséget és potenciálisan csökkenti a csonttöréseket a posztmenopauzás nőknél”, míg a tofu és a tempeh kiváló növényi forrásai a vasnak és antioxidánsoknak.
Honnan ered tehát a mítosz arról, hogy a szója rossz hatással van ránk? „A szója rossz hírnevét keltő kutatások nagy részét állatokon (patkányokon) végezték, és embereken nem reprodukálhatóak” – magyarázza Bajekal. „Más kísérletek, amelyek negatív hatásokról számoltak be, rendkívül nagy mennyiségű szója fitoösztrogénekkel jártak, amelyeket nagyon nehéz lenne megismételni az étrendben.”
Sokan úgy gondolják, hogy a probléma az, hogy a szója utánozza az ösztrogén hatását – nőiesebbé teszi a férfi testet, és kiteszi a nőket a mellrák kockázatának. A szója tartalmaz fito- vagy növényi ösztrogéneket, de ezek szelektíven kötődnek a szövetekben, például a mellben és a csontokban lévő béta-receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy a szója valóban képes „blokkolni az állati szövetekben (például húsban és tejtermékekben) található felesleges emlős ösztrogén hatását, és blokkolja a felesleges endogén ösztrogént a felesleges testzsírunkból, mindkét típus kötődik az alfa és béta receptorokhoz is” – magyarázza.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a szója nincs negatív hatással a férfiak vagy a nők termékenységére. Valójában bebizonyosodott, hogy csökkenti a prosztatarák, a mellrák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, miközben számos mikrotápanyaggal lát el bennünket, például kalciumot, cinket és vasat biztosít.
„Úgy tűnik, hogy már egy adag szója korai gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban is jótékony hatással van a mell- és prosztatarák kockázatának csökkentésére az élet későbbi szakaszában, mivel több ezer lektorált cikk és számos tanulmány 30 éven keresztül megerősítette a szója biztonságát és előnyeit” – erősíti meg Bajekal.
Honnan ered tehát a mítosz arról, hogy a szója rossz hatással van ránk? „A szója rossz hírnevét keltő kutatások nagy részét állatokon (patkányokon) végezték, és embereken nem reprodukálhatóak” – magyarázza Bajekal. „Más kísérletek, amelyek negatív hatásokról számoltak be, rendkívül nagy mennyiségű szója fitoösztrogénekkel jártak, amelyeket nagyon nehéz lenne megismételni az étrendben.”
Sokan úgy gondolják, hogy a probléma az, hogy a szója utánozza az ösztrogén hatását – nőiesebbé teszi a férfi testet, és kiteszi a nőket a mellrák kockázatának. A szója tartalmaz fito- vagy növényi ösztrogéneket, de ezek szelektíven kötődnek a szövetekben, például a mellben és a csontokban lévő béta-receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy a szója valóban képes „blokkolni az állati szövetekben (például húsban és tejtermékekben) található felesleges emlős ösztrogén hatását, és blokkolja a felesleges endogén ösztrogént a felesleges testzsírunkból, mindkét típus kötődik az alfa és béta receptorokhoz is” – magyarázza.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a szója nincs negatív hatással a férfiak vagy a nők termékenységére. Valójában bebizonyosodott, hogy csökkenti a prosztatarák, a mellrák és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, miközben számos mikrotápanyaggal lát el bennünket, például kalciumot, cinket és vasat biztosít.
„Úgy tűnik, hogy már egy adag szója korai gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban is jótékony hatással van a mell- és prosztatarák kockázatának csökkentésére az élet későbbi szakaszában, mivel több ezer lektorált cikk és számos tanulmány 30 éven keresztül megerősítette a szója biztonságát és előnyeit” – erősíti meg Bajekal.