Magának a népi hidedelemnek egy legenda szolgáltat alapot. Halloween éjszakája egyfajta bevezetőként szolgált, mert ez volt mindenszentek előestéje. Ezért több szempontból nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Sokak szerint ezen a napon, vagyis október 31-én, a legvékonyabb a határvonal az élők és holtak birodalma között, ezért ilyenkor természetes, hogy sok szellem elindul kóborolni, és meglátogatják régi otthonukat, családjaikat, mert megpróbálnának visszatérni.
A lakóházakban szokás volt ilyenkor eloltani minden fényforrást, főleg a kandalló tüzét, mert úgy tartották, hogy sötétben nagyobb biztonságban vannak a szellemektől. Azt is vallották, hogy ilyenkor tér vissza azoknak a bűnösöknek a lelke is, akik előtte állat testben léteztek. Szokás volt sokáig áldozatot bemutatni, mert úgy hitték, hogy megfelelő áldozat bemutatásával engesztelést tudnak szerezni, és ezáltal a gonosz lelkek megváltást nyernek a menyországba.
Ilyenkor a papok és a falusi emberek általában felvonultak egy magasabb domtetőre, ahol nagy körtüzeket raktak. Közben táncoltak a tűz körül, és az áldozatokat is itt szentelték fel. Vallották, hogy minél magasabb és erőteljesebb a tűz lángja, annál biztosabban távoltartja és elijeszti a szellemeket. Maga a tűztánc is egyfajta rituális jelentéssel bírt.
Története Olvass még a témában
A Halloween tradicionális jelképe a faragott töklámpás, melynek szintén története van. A hiedelmek szerint, élt egy részeges kovács, Jack O’Lantern. Ez a férfi, állítólag egyszer még magát az ördögöt is megtréfálta. Történt ugyanis, hogy egy napon eljött hozzá az ördög. Mivel Jack-nek esze ágában sem volt vele tartani, így furfangos módon elérte, hogy felkergette az ördögöt egy fára. Majd a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Mivel az ördög félt a kereszttől, így nem tudott lejönni, és kénytelen volt hosszasan a fán időzni. Jack addig feszegette az ördög határait, amíg elérte, hogy az megígérte neki, soha többé nem fogja kísérteni amennyiben végre leengedi őt a fáról.
