Hogyan gondolj rá?
Úgy, mint egy elrendelt dologra, amin nem tudsz változtatni. Úgy, mint egy csengőre, ami mindig emlékeztet arra, hogy minden mulandó, ezért használd ki a jelen nyújtotta lehetőségeit. Van abban a közhelyes mondásban valami, miszerint „Élj a mának, mert soha nem tudhatod melyik lesz az utolsó!” Valóban nem tudhatjuk és bár nem felelőtlenül, meg kellene tanulnia mindenkinek sokkal lazábban élni.
Mert valljuk be, amikor bármilyen élethelyzetben megmutatkozik számunkra a kaszás, képesek vagyunk másodpercek alatt észbe kapni és az igazán fontos dolgokra koncentrálni. Mert minden betegség és trauma egy emlékeztető arra, hogy mennyire halandók vagyunk és mennyire könnyen elveszíthetünk mindent egyik pillanatról a másikra.
Ezt észben tartva, valahogy sokkal minőségibb életet élhetünk, a szeretteinkre koncentrálva. Mert az utolsó percben csak az számít majd, hogy hány embert szerettél és szerettek viszont téged. Olvass még a témában
