Véleménycikk: Schuszter Borka
Amikor két év irodai kitérő után visszatértem a szabadúszáshoz, nem mondhatnám, hogy precízen kidolgozott, öt éves terv volt a zsebemben arra vonatkozóan, hogy ezentúl hogyan lesznek a dolgok. Nem tudtam pontosan, miből fogok megélni három hónap múlva, nem láttam előre, hogyan alakulnak majd hosszú távon a dolgok, és azt sem tudtam garantálni magamnak, hogy jó döntést hozok.
Azt tudtam, hogy vissza akarok menni ahhoz az élethez, amit korábban már felépítettem magamnak. De ettől még a döntés kockázatos volt.
Senkit nem is biztatnék arra, hogy B-terv nélkül ugorjon bele az ismeretlenbe. A lelkes „majd lesz valahogy” hozzáállás nagyon inspiráló, de nem különösebben jó pénzügyi stratégia. Ugyanakkor a magam életútján azt is megtanultam, hogy vannak helyzetek, amikor már nem az a kérdés, hogy mi hogy lesz, hanem az, hogy meddig tudjuk még fenntartani, ami most van. És igen, vannak helyzetek, amikor muszáj venni egy nagy levegőt, és lépni. Olvass még a témában
Mások megalázásán szórakozunk – tényleg erre valók a tehetségkutatók?
A legnagyobb szeretet néha az, ha nem akarjuk megmenteni a másikat
„Sokkolt, amikor a lányom azt mondta, nem volt boldog gyerekkora” – szülőként akkor is meg kell hallgatnod, ha te másként emlékszel
Teszteld: Melyik őszi bekuckózós hangulat passzol hozzád?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
