Egyedül hagyod
Mivel az ember alapvetően társas lény, a magány az egyik legszörnyűbb, ami történhet vele. (Ez az érzet nem keverendő össze a kívánt és hasznos egyedülléttel – egy kisbabánál ugyebár még nincs ilyen.)
A kisbabák teljesen képtelenek az önállóságra, tehát fizikai és lelki értelemben is függnek a gondviselőjüktől.
Gondolj csak bele, milyen érzés lenne, ha magadra maradnál egy nagy, sötét szobában, és nem tudnál se megmoccanni, se gondoskodni a legalapvetőbb szükségleteid kielégítéséről! Olvass még a témában
Sajnos sikerült kimutatni, hogy az ilyen sorsra ítélt csecsemők később máshogy – sokkal érzékenyebben – reagálnak a stresszre, ráadásul bizalmatlanok lesznek a többiekkel szemben.
Ez összességében hajlamosabbá teszi őket a mentális betegségekre.
