Fura dolgokat produkál néha az élet, az pedig még ritkább, hogy egy ilyen pillanat kőbe vésődik. A németországi Frankfurt mellett, a Rajna vidékén mégis ez történt, a régészek egy szokatlanul különös fosszíliára bukkantak.
A csata, amit senki nem nyert meg
A 300 millió éves maradvány két ősi kétéltű tetemét őrizte meg rendkívül jó állapotban. A krokodil-szerű állatok közül a nagyobbik zsákmányul ejtette a kisebbet, ám neki sem volt szerencséje: percekkel azután, hogy áldozatát kettéharapta, megfulladt a hatalmas falattól. A gyilkos ragadozó egyébként halála után annyira tökéletes állapotban maradt, hogy nem csak a fogai, de még a bőrén lévő pikkelyek nyomai is meglátszanak a fosszílián.
A régészeket egyébként nem csak a helyzet abszurduma miatt nyűgözte le a felfedezés, hanem azért is, mert a Sclerocephalus hauseri nevű, valahol a krokodilok és a szalamandrák között elhelyezkedő, békaméretű állatról csak igen kevés nyom maradt fent – olyat pedig eddig nem találtak, amin az állat táplálkozás közben, fulladás miatt pusztult el.
A nagyjából 300 millió éves leletet egyébként elárverezik, a kikiáltási ára több mint 52 millió forintnak megfelelő összeg lesz – a régészek pedig bíznak benne, hogy lesz, akinek megér majd ennyit a különös maradvány. 
A tudósok szerint a fosszíliák önmagukban is ritkák, az ennyire jó állapotúak pedig különösen azok. A maradvány azért is különleges, mert pontosan azt mutatja be, hogy a kevésbé „okos” állatok gondoskodnak a maguk kiirtásáról, és nem adják tovább kevésbé „okos” génjeiket – bár a két krokodil ugyanabba a fajba tartozott, a nagyobbik nem ismerte fel a saját határait, így tulajdon vacsorája végzett vele.
Béka méretű krokodil
A Sclerocephalus hauseri mintegy 300 millió évvel ezelőtt élt, a késő karbon és a korai permi időszakban. A régészek szerint ezek az állatok leginkább úgy néztek ki, mint a krokodil és a szalamandra kereszteződése, és fiatal korukban tulajdonságaikban és méretükben is a ma ismert békákhoz hasonlítottak leginkább, felnőve azonban a másfél méteres hosszúságot is elérhették. 
Mik azok a fosszíliák?
A fosszíliák a valaha élt állatok megkövesedett maradványai, melyek vagy magát az állatot, vagy annak valamilyen jelét, például lábnyomát tartalmazzák. A legjobb állapotú fosszíliákat egyébként általában Németország területén találják, az alacsony oxigén- és baktériumszintű talajnak köszönhetően, ami lelassítja a bomlási folyamatokat.
Az egyik legismertebb fosszília egyébként Ötzi, az Alpokban megtalált jégember, aki nagyjából 5300 évvel ezelőtt, a rézkorban hunyt el, és a rendkívüli hidegnek köszönhetően fosszíliává vált. Ötzié a világ legrégebbi, megmaradt emberi holtteste, de ismertek az Afrikában megtalált előemberek fosszilis maradványai is. Bár kevésbé ismertek, de fosszíliaként legtöbbször állatokat vagy növényeket találnak, azonban még ezek a leletek is nagyon ritkák.