Manapság már egyre ritkább, hogy valaki huszonévesen váljon anyává, pedig 30-40 éve még ez volt az általános. A legtöbben harminc felett vállalják első gyermeküket, de az sem ritka, hogy erre csak a 40. születésnapjuk után kerül sor. Cikksorozatunkban a húszas, harmincas és negyvenes korosztállyal foglalkozunk, és körbejárjuk, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak ezekben az életkorokban a gyermekválallásnak. A huszonéves korosztály után most a harmincas éveikben édesanyává váló nőkről írunk.
Biológiailag már rizikósabb lehet
Nem nagy újdonság, hogy az anya kora nagy befolyással van magára a teherbeesésre, illetve a terhesség és a szülés lefolyására.
„Biológiai szempontból a 20. és a 34. életév közé esik az úgynevezett ideális anyai életkor, így a nőknél a harmincas éveik közepéig biológiailag nincs különbség a várandósságot illetően, tehát ilyenkor egyrészt a teherbeesés, másrészt a terhesség kiviselése is zökkenőmentesebb” – tudtuk meg Dr. Belics Zorán szülész-nőgyógyásztól.
Ennél idősebb korban azonban már nagyobb kockázattalkell számolni, mert a szervezet biológiai állapota már nem mondható ideálisnak. Bizonyos kor felett csökken az életképes petesejtek száma is, és sajnos számos bizonyíték utal arra, hogy ez a folyamat a harmincas évek környékén elkezdődik.
„Részben ennek is lehet tulajdonítani, hogy az életkor előrehaladtával emelkedik a sikertelen fogamzások száma, és közel a negyvenhez már gyakoribb a méhen kívüli terhesség előfordulása, valaminta vetélés, a koraszülés és a méhen belüli elhalás kockázata. Ezen kívül gyakrabban kell számolni terhességgel szövődött magas vérnyomással, cukorbetegséggel, terhességi mérgezéssel, hosszabb vajúdással, illetve a szülést befejező műtétek számának emelkedésével” – magyarázza a szakember.
Véleménye szerint az esetek többségében azt lehet mondani, hogy az ebbe a korosztályba tartozó nők mind fizikai, mind lelki értelemben felkészültebbek a gyermekvállasára, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fokozottabb odafigyelés a várandósgondozás során is megnyilvánul.
„Mindenesetre nagy odafigyelést kell szentelni az esetleges kockázatokra. Megfelelő szűrő- és diagnosztikus vizsgálatokkal és részletes előzetes családtervezéssel a kockázatok szintje alacsonyan tartható” – hívja fel a figyelmet Dr. Belics Zorán.
A nők fele ilyen korban szül
Statisztikai adatok alapján a harminc felett gyermeket vállalók aránya meghaladja az 50%-ot, és Dr. Belics Zorán is úgy tapasztalta, hogy a nők egy része húszas éveit inkább tanulással és karrierépítéssel tölti, majd tudatosan, biztos egzisztenciális háttérrel áll a gyermekvállalás kérdéséhez.
„Az igazat megvallva, ez a születendő gyermek szempontjából több oldalról is előnyös, emellett azonban szomorú tény, hogy az emberek egyre nehezebben találják meg a megfelelő társat, akivel közös gyermeket szeretnének vállalni, így gyakran ez áll az idősebb korban történő anyává válás mögött. Mint minden fontos dolog az életben, a gyermekvállalás is fokozott mérlegelést igényel. Szerencsére a tapasztalatok szerint ebben a korosztályban minimalizálhatóak a kockázatok lelkiismeretes odafigyeléssel és együttműködéssel, illetve a korszerű orvostudomány nyújtotta lehetőségekkel élve.”
A 30 az új 20?
Adorjánné Knábel Tünde szülésznő, a Gólyahír Programok tulajdonosa szerint a harmincéves korosztály ma már nem számít idősnek szakmai berkekben sem, és egyre jobban kitolódik például a genetikai tanácsadás felajánlása is.
„Pár éve még a 35 év felettieket utaltuk el a tanácsadásra, míg ma már inkább a 37. életévüket betöltött kismamákat. Az 1980-as években a hölgyek korábban váltak édesanyává, és akkoriban egy 30 év feletti hölgy idősnek számított, manapság azonban hiába kezdődik korábban a nemi érés, az anyává válás egyre inkább kitolódik a harmincas évekre vagy még későbbi életkorra” – magyarázza a szülésznő, aki harmadik fia megszületésekormaga is 35 éves volt, mégis tele volt energiával, és semmiféle terhességi tünet nem jelentkezett nála.
Véleménye szerint egy harmincas hölgy már érett, készen áll arra, hogy teljes odaadással várja gyermekét, fizikailag, nőiességét tekintve a legszebb korban van.
„Az orvostudomány fejlődése mellett nem érzem veszélyesnek ezt az időszakot. Hallani róla, hogy ebben a korban kockázatosabb a várandósság mind az édesanyára, mind a magzatra nézve, de a testünk pontosan tudja, hogyan kell működnie. Amivel számolni kell, hogy ilyenkor talán egy kicsit nehezebb teherbe esni, és néhány kismama egy kicsit fáradékonyabb is lehet. Ha egy nő egészséges, és úgy érzi, ebben a korban érett meg az anyaságra, nem érzem kockázatosabbnak a várandósságot, mint a húszas éveikben járó kismamák esetében” – vélekedik Adorjánné Knábel Tünde.
A harmónia a legfontosabb
A szakember szerint nem a biológiai tényezőnek kell az elsődlegesnek lennie egy gyermekvállalásnál, valamint annak tervezése közben.
„Nyilván van egy biológiai óránk, de annál fontosabb, hogy megtaláljuk a férfit, a párt, akivel szeretetben, családban neveljük fel gyermekeinket. Ez ideális esetben akkor történik meg, amikor a testünk készen áll a nagy változásokra, amikor a lelkünk is befogadóvá válik” – mondja a szülésznő.
A harmincévesen történő gyermekvállalás az ő tapasztalatai szerint is egyre gyakoribb, hiszen a továbbtanulás, az önmegvalósítás, a karrierépítés nem a fiatalon szülésnek kedvez.
„Egyre több nő szeretne független lenni, megteremteni magának a biztos hátteret. Én is egy olyan nő vagyok, akinek vannak céljai, vannak álmai, és szerencsés vagyok, mert volt lehetőségem megélni a várandósságot és az anyaságot a húszas és a harmincas éveimben is. Csak biztatni tudom a hölgyeket, hogy merjenek nagyot álmodni, az álmaikért dolgozni, és mellette édesanyák lenni, mert a kettő nem zárja ki egymást, sőt fantasztikus egyensúlyt teremt meg egy nő életében.”
Érzelmileg is érettebben
Kata nem sokkal kislánya születése után lett 35 éves, férje pedig 3 évvel idősebb nála. „Tíz éve vagyunk együtt, és négy éve vagyunk házasok, így már nagyon szerettünk volna babát. Nálunk családi dolog a későbbi szülés, édesanyám is harminc volt, amikor nővéremet szülte, és harminckettő, amikor engem, a keresztanyám pedig negyven fölött vállalt még egy gyermeket.”
Kata a hasonló korú ismerőseinél azt figyelte meg, hogy a nők fele már a húszas évei elején gyermeket vállalt, míg a másik fele nagyjából akkor, amikor ő.
„Úgy látom, hogy általában vagy korán vállal valaki gyermeket, vagy először egzisztenciát és karriert épít, és csak azután. A párommal mi is szerettük volna kiépíteni a megfelelő egzisztenciális hátteret, amibe a baba születik. De ennél nyomósabb érv volt a későbbi gyermekáldás mellett, hogy eddig még nem éreztem magamat elég érettnek érzelmileg az anyaságra, ez az idő most érkezett el nálam, és a párommal eltöltött 10 év is kellett ahhoz, hogy érezzük, jó szülők leszünk így együtt” – meséli Kata.
Szerinte ő abban a pillanatban vált anyává, amikor megtudta, hogy várandós, és úgy gondolja, hogy onnantól fogva az anyaság egy életre szóló dolog.
„Talán furcsán hangzik, de számomra pont ez volt a legrémisztőbb korábban, hogy ha szülök majd egy gyermeket, akkor neki örökre az édesanyja leszek. Így a harmincas éveimre jutottam el oda, hogy ezt a feladatot tudom vállalni, és nincs hiányérzetem sem, hogy valamiről lemaradtam volna az életben. Utólag is úgy érzem, hogy ez egy nagyon jó döntés volt. A kislányom a legfontosabb az életemben, és mivel összességében maga a szülés is jó élmény volt, így már a szülőágyon azt mondtam, hogy akár jöhet is a második baba.”
Fotók: Nádudvari Petra (A képek szerzői jogvédelem alatt állnak.)