Napjaink felgyorsult, célorientált világában meglehetősen hamar kezdődik az „én” fejlesztés. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Már az édesanya pocakjában eltöltött kilenc hónap jelt ad a szakembereknek a születendő kisbaba egyes külső-belső tulajdonságairól, ehhez társul a szülésélmény majd a babanaplónak és napjaink korszerű technikai eszközeinek köszönhetően minden apró történés percről perce megörökítésre kerül. Ezek után már konkrét statisztikai adatbázis áll rendelkezésünkre hogy mikor is lesz kisgyermekünk érett az első táborozásra.
Valójában a fent leírtak helyett én egy sokkal élethűbb értékelésre szavaznék.
Egy édesanya szíve mélyén jól tudja mikor és mire érett gyermeke. Az már egy másik kérdés, hogy valójában szeretné-e elfogadni mindezt és felkészült-e elengedni gyermekét az első önálló expedícióra.
Kedves Édesanyák, felesleges hátráltatni a legkisebbeket az önállóságuk útján, énképet és jövőutat szolgáló tapasztalatok mindezek. A méretes hátizsák vállukon pontosan ezekkel az élményekkel fog megtelni. Olvass még a témában
Mondjuk ki: a felnőttek sokszor hülyék – és ezért nem nevelem a lányom arra, hogy csak a kora miatt tiszteljen valakit
„Két napi előkészület, hogy egy délutánra egyedül hagyjam a gyerekekkel” – ha a férjed azt hiszi, kiveszi a részét a házasságból, küldd el neki ezt
„Már kislányként azt kellett hallgatnom, hogy milyen rossz élete volt miattam” – A szüleid nyomorát hallgatni gyerekként érzelmi bántalmazás
Wellness, selfcare, énidő: tényleg pihentetnek, vagy nőként még ezt is produktívan kell csináljuk?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
