Az egészség szempontjából fontos a természetben töltött idő
A városiasodás, a videojátékok és a közösségi média vonzereje miatt sokkal kevesebb a kapcsolatunk a természettel, mint korábban volt. Sokak számára egyszerűen nincs lehetőség a sarazásra.
Ez viszont akár árthat is a gyerekek jólétének. A legújabb kutatások szerint a kinti kosz barátságos mikroorganizmusokkal van tele, amelyek edzik az immunrendszert. Ezek ellenállóképességet fejlesztenek egy sor betegséggel szemben, beleértve az allergiát, az asztmát, sőt a depressziót és a szorongást is.
Az agyra is jó hatással van a pocsolyában ugrálás
A szabadtéri játék számos pszichológiai előnye már jól ismert. Agyunk a természetes tájakon fejlődött ki, és érzékelési rendszereink különösen jól alkalmazkodnak a vadonban, a szabadban található területekhez.
Ez azt jelenti, hogy a természet tökéletes stimulációt biztosít, ami vélhetően segít feltölteni az agyat, amikor az fáradt és nehezen fókuszál. Ezt az elméletet alátámasztja egy 2009-es tanulmány, amely szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek jobban tudtak koncentrálni egy 20 perces parki sétát követően, mint egy 20 perces sétát követően egy gondozott városi terület utcáin. Úgy tűnt, hogy a fű és a fák közelsége jótékony hatással volt az elméjükre. A szerzők az ilyen „természetdózisok” használatát az ADHD-s gyermekek támogatásának biztonságos és elérhető módjaként ajánlották, más eszközök mellett.
Például az olyan anyagok, mint a sár vagy a homok formázása és gyúrása segíthet a gyermekeknek abban, hogy fejlesszék érzékszerveik és mozgásuk kölcsönhatását, amit szenzomotoros fejlődésnek nevezünk, mondja Francesco Vitrano, az olaszországi Palermói Egyetem gyermekneuropszichiátere, pszichoterapeutája és oktatója, akinek nagy tapasztalata van e terápiák alkalmazásában. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermek fokozatosan megértse a testi jeleit.
Az ilyen – a lakástól vagy az osztályteremtől távol eső – tevékenységek abban is segíthetnek a gyermekeknek, hogy megtalálják azokat az érzelmekkel való megbirkózási módokat, amelyeket más környezetben nehezen fedezhetnek fel.
Mik a szabadtéri játékok legnagyobb előnyei?
Ami a gyermek testi egészségét illeti, a szabadtéri játék, pocsolyában ugrálás legnyilvánvalóbb előnye talán a mozgás. A gyermek könnyebben építheti fel erejét és állóképességét a nagy szabad térben, ami az elhízás kockázatának csökkenését eredményezi. Ezt Elizabeth Gershoff, az amerikai Texasi Egyetem humán fejlődés és családtudományok professzora által vezetett tanulmányból derült ki.
Az új kutatás új megközelítést kínál a „higiénia-hipotézishez”, amelyet először az 1980-as évek végén állítottak fel. Eszerint a 20. században a gyermekkori fertőzések számának nagymértékű csökkenése nemkívánatos mellékhatással járt az emberek immunrendszerére nézve, ami azt eredményezte, hogy az a legkisebb ingerre is túlreagált. Az eredményt az asztma, a szénanátha és az ételallergiák számának emelkedésében vélték felfedezni.
A higiénia éppen annyira fontos, mint a szabadtéri játék
Sok tudós azonban ma már nem kedveli a “higiéniai-hipotézis” kifejezést, mivel azt a benyomást keltheti, mintha a tisztálkodás vagy a kézmosás nem lenne fontos, vagy akár egyenesen káros lenne. Ez nyilvánvalóan nem így van, és természetesen azt sem állíthatjuk, hogy a fertőzések önmagukban egyenesen jót tennének a gyerekeknek. „Ez közegészségügyi szempontból eléggé problematikus megközelítés” – mondja Christopher Lowry, az integratív fiziológia professzora és a viselkedési neuroendokrinológiai laboratórium igazgatója a Colorado Egyetemen.
Ezek a „régi barátok” evolúciós történelmünk nagy részében jelen voltak. Többnyire ártalmatlanok, és arra nevelik az immunrendszert, hogy mérsékelje a tevékenységét, ahelyett, hogy túlreagálna minden potenciális betolakodóra.
Fontos, hogy testünk ezekkel a régi barátokkal találkozik, amikor a természetben töltjük az időnket. A fokozódó urbanizáció és a szabadtéri játékok csökkenése miatt sok gyermeknek nincs ilyen kitettsége. Emiatt immunrendszerük érzékenyebben reagál minden fenyegetésre, és ez nagyobb valószínűséggel okoz túlzott reakciót, amikor a későbbiek során találkoznak valamilyen allergénnel.