Az egészség szempontjából fontos a természetben töltött idő
A városiasodás, a videojátékok és a közösségi média vonzereje miatt sokkal kevesebb a kapcsolatunk a természettel, mint korábban volt. Sokak számára egyszerűen nincs lehetőség a sarazásra.
Ez viszont akár árthat is a gyerekek jólétének. A legújabb kutatások szerint a kinti kosz barátságos mikroorganizmusokkal van tele, amelyek edzik az immunrendszert. Ezek ellenállóképességet fejlesztenek egy sor betegséggel szemben, beleértve az allergiát, az asztmát, sőt a depressziót és a szorongást is.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szabadtéri mozgás nemcsak a szabad bolyongás lehetősége miatt előnyös – hanem bizonyos természetes anyagok a gyermekek egészségére gyakorolt pozitív hatása miatt is, amit még csak most kezdünk teljesen megérteni.
Az agyra is jó hatással van a pocsolyában ugrálás
A szabadtéri játék számos pszichológiai előnye már jól ismert. Agyunk a természetes tájakon fejlődött ki, és érzékelési rendszereink különösen jól alkalmazkodnak a vadonban, a szabadban található területekhez.
Ez azt jelenti, hogy a természet tökéletes stimulációt biztosít, ami vélhetően segít feltölteni az agyat, amikor az fáradt és nehezen fókuszál. Ezt az elméletet alátámasztja egy 2009-es tanulmány, amely szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek jobban tudtak koncentrálni egy 20 perces parki sétát követően, mint egy 20 perces sétát követően egy gondozott városi terület utcáin. Úgy tűnt, hogy a fű és a fák közelsége jótékony hatással volt az elméjükre. A szerzők az ilyen „természetdózisok” használatát az ADHD-s gyermekek támogatásának biztonságos és elérhető módjaként ajánlották, más eszközök mellett.
E helyreállító hatások mellett a szabadtéri játék értékes tanulási tapasztalatokat is nyújthat.
Például az olyan anyagok, mint a sár vagy a homok formázása és gyúrása segíthet a gyermekeknek abban, hogy fejlesszék érzékszerveik és mozgásuk kölcsönhatását, amit szenzomotoros fejlődésnek nevezünk, mondja Francesco Vitrano, az olaszországi Palermói Egyetem gyermekneuropszichiátere, pszichoterapeutája és oktatója, akinek nagy tapasztalata van e terápiák alkalmazásában. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermek fokozatosan megértse a testi jeleit.
Az ilyen – a lakástól vagy az osztályteremtől távol eső – tevékenységek abban is segíthetnek a gyermekeknek, hogy megtalálják azokat az érzelmekkel való megbirkózási módokat, amelyeket más környezetben nehezen fedezhetnek fel.
Mik a szabadtéri játékok legnagyobb előnyei?
Ami a gyermek testi egészségét illeti, a szabadtéri játék, pocsolyában ugrálás legnyilvánvalóbb előnye talán a mozgás. A gyermek könnyebben építheti fel erejét és állóképességét a nagy szabad térben, ami az elhízás kockázatának csökkenését eredményezi. Ezt Elizabeth Gershoff, az amerikai Texasi Egyetem humán fejlődés és családtudományok professzora által vezetett tanulmányból derült ki.
A legújabb eredmények azonban azt sugallják, hogy a természetes környezetben való játéknak számos más előnye is lehet – és a titok talán magában a sárban is él és kavarog.
Az új kutatás új megközelítést kínál a „higiénia-hipotézishez”, amelyet először az 1980-as évek végén állítottak fel. Eszerint a 20. században a gyermekkori fertőzések számának nagymértékű csökkenése nemkívánatos mellékhatással járt az emberek immunrendszerére nézve, ami azt eredményezte, hogy az a legkisebb ingerre is túlreagált. Az eredményt az asztma, a szénanátha és az ételallergiák számának emelkedésében vélték felfedezni.
A higiénia éppen annyira fontos, mint a szabadtéri játék
Sok tudós azonban ma már nem kedveli a “higiéniai-hipotézis” kifejezést, mivel azt a benyomást keltheti, mintha a tisztálkodás vagy a kézmosás nem lenne fontos, vagy akár egyenesen káros lenne. Ez nyilvánvalóan nem így van, és természetesen azt sem állíthatjuk, hogy a fertőzések önmagukban egyenesen jót tennének a gyerekeknek. „Ez közegészségügyi szempontból eléggé problematikus megközelítés” – mondja Christopher Lowry, az integratív fiziológia professzora és a viselkedési neuroendokrinológiai laboratórium igazgatója a Colorado Egyetemen.
Ehelyett most úgy gondolják, hogy a nem fertőző organizmusok a kulcsfontosságúak – és nem azok, amelyek ténylegesen megbetegítik a gyermekeinket.
Ezek a „régi barátok” evolúciós történelmünk nagy részében jelen voltak. Többnyire ártalmatlanok, és arra nevelik az immunrendszert, hogy mérsékelje a tevékenységét, ahelyett, hogy túlreagálna minden potenciális betolakodóra.
Fontos, hogy testünk ezekkel a régi barátokkal találkozik, amikor a természetben töltjük az időnket. A fokozódó urbanizáció és a szabadtéri játékok csökkenése miatt sok gyermeknek nincs ilyen kitettsége. Emiatt immunrendszerük érzékenyebben reagál minden fenyegetésre, és ez nagyobb valószínűséggel okoz túlzott reakciót, amikor a későbbiek során találkoznak valamilyen allergénnel.