Eközben az izom elektromos aktivitását elektromiográfiával (EMG) mérték. Szövetmintát is vettek az izmokból a fehérjetartalom, vagyis pontosan az α-aktinin-3 mennyiségének meghatározására. Kiderült, hogy azoknak a férfiaknak a vázizomzata, akiknek nem volt α-aktinin-3 fehérje az izmaikban, nagyobb arányú lassú összehúzódású, vagyis vörös izomrostot tartalmazott.
A test hűlése közben pedig sokkal energiahatékonyabban tudták megtartani a testhőmérsékletüket, mint azok, akiknél megtalálták ezt a fehérjét. Ez azt jelentette, hogy a fehérjehiányos alanyok 70 százaléka 35,5 Celsius-fok fölött tudta tartani a testhőmérsékletét, ami a hidegérzékelésben is nagyon fontos. Az α-aktinin-3-mal rendelkezők mindössze 30 százaléka volt képes erre.
A szakértők felhívták arra a figyelmet, hogy bár az őseinknek ez a génmutáció előnyös lehetett, számunkra már kevésbé az. Nekünk nem kell annyira bírnunk a hideget, hála a modern társadalomnak. Az energiahatékonyság azonban azt is jelenti, hogy az ételeket jobban hasznosítja és tárolja a szervezet, ami a fogyasztói társadalomban könnyen cukorbetegséghez és elhízáshoz vezethet. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. október 31. a numerológia szerint: otthon és szeretet
Gyerek képernyőidő? Talán előbb azt kellene megnéznünk, mennyit telefonoznak a szülők
„10 évig kerestem, és három országgal arrébb megtaláltam az anyámat” – Örökbefogadottak mesélnek róla, hogyan találták meg a rokonaikat
„Jól látom, hogy fogytál?” – Miért érzik úgy az emberek, hogy muszáj szóvá tenniük a másik testsúlyát?
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
