Más szemmel tértem vissza a konyhába
Újra elkezdtem főzni. Eleinte természetesen nem volt zökkenőmentes. Volt, amit elrontottam, volt, amit kidobtam, és volt, ami ehető lett ugyan, de inkább csak jóindulattal nevezhető ételnek. De nem adtam fel. A gyerekkori élmények – a friss fűszerek illata, a családi receptek hangulata – segítettek abban, hogy ne érezzem ezt a tanulási folyamatot tehernek.
Ahogy egyre jobban elmélyültem a mentes alapanyagok világában, felfedeztem, hogy valójában milyen sokféle és változatos étrendet lehet követni úgy is, hogy közben semmiről sem kell igazán lemondani, csak egy kicsit máshogy kell gondolkodni.
Ami pedig talán a legfontosabb: megtanultam, hogy a főzés nem csak egy praktikus dolog, hanem egyfajta önszeretet is lehet. Olvass még a témában
