A tagimoucia olyan ritka, hogy csak a Fidzsi-szigetek 330 szigetének egyikén nő, magasan egy meredek hegygerinc tetején, és itt is évente kevesebb mint három hónapig virágzik.
A tagimoucia a Fidzsi-szigetek endemikus és megfoghatatlan nemzeti virága, valamint a Föld egyik legritkább virága. Világos bíbor és fehér szirmai fürtökben nőnek, és fiatal koruktól kezdve minden fidzsi lakost arra tanítanak, hogy az eltérő színek egy gyönyörű, de tragikus szerelmi történetet szimbolizálnak két különböző ember között – egyfajta fidzsi Rómeó és Júlia között, amely megragadta az ország képzeletét.
Míg azonban a tagimoucia kiemelkedő szerepet játszik a fidzsi népi és populáris kultúrában, a legtöbb fidzsi állampolgár csak képeken láthatta a virágot. 2013-ban a tagimoucia képét kezdték használni II. Erzsébet királynő képe helyett a fidzsi 50 dolláros bankjegy címlapján. A Fidzsi-szigetek 330 szigete közül a tagimoucia csak Taveuniban nő. Egyetlen hegygerincen található meg egy nehezen megközelíthető, magasan fekvő tó mellett, ahol az év kevesebb mint három hónapján keresztül virágzik.
A virágot nemzeti kincsnek tartják – nem véletlenül
Egyedisége miatt a fidzsiek a tagimouciát nemzeti kincsként, valamint a szerencse és a jó hír szimbólumaként tekintik. A suvai ballagási napokon a virágot általában középiskolások és egyetemisták kérik, és az érettségi füzérekbe helyezik. 2021-ben a fidzsi popsztár, KKU egy egész dalt szentelt a tagimouciának. A klipben az látható, amint Taveuniba utazik, hogy megkeresse a virágot, mielőtt a tengerparton táncolna a füle mögött a szirmokkal.
„Kisebb és törékenyebb, mint az ember képzelné!” – mondta el a virágról egy 80 éves fidzsi lakos a BBC újságírójának. „Kétszer láttam a tagimouciát. Mindkét alkalom 1965-ben volt, amikor ápolónő voltam egy ápolónői állomáson a keleti parton. Akkoriban könnyebb volt felmenni azon az oldalon. Nehéz túra eljutni a virágig, és óvatosnak kell lennie, aki megpróbálja.”
Különös legenda fűződik hozzá
A legenda szerint a somosomói főnök lánya egy Qamea harcosnak ígérte szívét, ám apja egy másiknak adta a kezét. A somosomói főnök rájött erre, és elrendelte a Qamea harcos megölését. A lány szinte megtébolyulva a bánattól felmászott a sziget csúcsára, és lefeküdt a földre, kaparászva és rugdosva azt, amikor arra gondolt, hogy elveszíti szeretőjét. Így jött létre a Tagimoucia-tó, és a lány könnyei lettek az első tagimoucia virágok. Amikor a Qamea harcost megölték, a virágokon két szín jelent meg, két ember szerelmét szimbolizálva, akiket a halál választott el egymástól.
A tagimoucia (Medinilla waterhousei) a virágzó liánok egyik fajtája – hosszú szárú, fás szárú szőlőtőke, amely közvetlen napfényt keresve képes felmászni a fákra a lombkoronára. A Taveuni hegyvidéki belsejének vulkanikus talajából sarjadó vékony szőlőből 30 cm hosszú bíbor és fehér könny alakú szirmok hullanak le – ugyanannak a virágnak két különálló részei. Úgy gondolják, hogy a növénynek nagyon sajátos összetételű vulkáni talajra van szüksége, mivel minden kísérlet, amely a szőlőt más fidzsi szigetekre és országokba telepítette volna, kudarcot vallott.