A mai világban szerencsére egyre többen ismerjük fel, mennyire fontos, hogy valóban minőségi ételeket fogyasszunk, és azoknak a származásával is tisztában legyünk. Erre nagyszerű lehetőséget kínál a farm to table koncepció, amely a közelből származó alapanyagokra helyezi a hangsúlyt.
Hogy mennyire nagyszerű is ez, arra jó példa Kaba Lamine farmja is, ahol igazán értékes, ízletes ételeket, természetközeliséget, sőt még valódi vendégszeretetet is kaphatunk.
Hogyan működik nálatok a farm to table koncepció?
Amit itt, mi magunk a farmon megtermelünk, az kerül a tányérakra. Azokból az alapanyagokból főzünk és készítünk ételeket itt, a kis vendéglőnkben. Gasztrofarmernek szoktam mondani magam, mert az eredeti végzettségem szakács, amihez hozzájöttek a mezőgazdasági tanulmányaim, ezeket is hasznosítom a mindennapjaink során. Amit mi nem tudunk megtermelni, azt pedig más, lehetőleg közeli termelőktől szerezzük be, hogy ezáltal őket is támogassuk.
Miért döntöttetek annak idején úgy, hogy ezt az irányt szeretnétek követni?
Eredetileg magunkat szerettük volna ellátni. Nem terveztük, hogy üzletet csinálunk belőle, elsősorban az volt a célunk, hogy magunkat lássuk el jó ételekkel, egészséges élelmiszerekkel. Akkor még azt sem tudtuk, hogy kecskéink is lesznek, mert csak kertészkedésben gondolkodtunk. Aztán úgy voltunk vele, hogy egy kecske is elfér itt, aztán az egyből lett négy, mert nyájban élő állat.
Amint egyre több dologba beletanultunk, a termelés is növekedni kezdett, és már nem tudtunk volna mindent mi elfogyasztani. Ezután folyamatosan lettek vendégeink, akiknek elkezdtünk főzni, és közben az élet alakította úgy, hogy a farm to table koncepciót kezdtük el követni, és tesszük ezt mind a mai napig is. Amikor pedig felfedeztem, hogy ez így van, annak nagyon örültem.
Mitől lehetnek az ilyen úton a tányérra kerülő ételek egészségesebbek?
A kisgazdák általában kevesebb tartósítószerrel dolgoznak, vagy teljesen kerülik is azokat, és a legtöbben a közvetlen közelünkben igyekszünk eladni a megtermelt élelmiszereket vagy az abból készült ételeket. Így pedig valóban friss termékek, ételek kerülhetnek az emberekhez. Mi zömében kecskéket tartunk, mellette birkákat, sertéseket is, és a húsukból készítünk ételeket.
Pontosan milyen ételek szerepelnek a kínálatotokban?
Ez az első év, hogy nem foglalkozunk sajttal, mert az előállítási költségek olyan magasak lettek, hogy már nagyon drágán kellene eladnunk. Emiatt pedig úgy döntöttünk, hogy váltunk. Jelenleg körülbelül 140 kecskénk van, és már nem tejtermelő, hanem hústermelő kecskéket szaporítunk. Ugyanígy a birkáknál is, vagyis jelenleg a húsra fókuszálunk. Ezekből a húsokból készülnek sültek, pecsenyék, hamburgerek és hasonló finomságok.
Miért fontos szerinted, hogy tovább is adjuk azt az értékes tudást, amit megtanultunk?
Ez alakítja a jövőnket, a világot, amelyben a gyermekeink is fognak élni. Én például nagyon hálás vagyok, hogy ebbe az életbe születhettem, hogy mindazon, amin átmentem, azt megtapasztalhattam.
Városi gyerekként születtem Münchenben, és egy hosszabb folyamat volt, mire ennyire közel kerültem a természethez, ahonnan mindannyian származunk. A városi létemben, mint gyerek, mindig úgy éreztem, hogy valami nincs rendben.
Most már nagyon jól átlátom, hogy a gyerekeknek, de a felnőtteknek is tér kell, egészséges életre van szükségünk, friss levegőre, napsütésre, esőre. Ezektől mi, civilizált emberek, mondhatjuk úgy, hogy óvva vagyunk, és gombnyomásra szinte mindent megkaphatunk, ki se kell mozdulnunk az otthonunkból. Nagyon sok ember szerencsére ráébredt, hogy ez sok szempontból nem jó, és egyre többen keresik ismét a természet közelségét.
Szerintem nagyon fontos, hogy visszaszokjunk mindazokhoz az értékes dolgokhoz, amelyeket a természet ad, ne pedig úgy éljünk, hogy mindent egyből megkaphatunk. Nagyon értékes, amikor kitalálsz valamit, ráhangolódsz, és kell az idő, hogy igazán megérjen. Ez egy olyan tudás, tapasztalat, aminek az elsajátítását biztosan megéri továbbadnunk a mai modern világban, ahol annyi minden gyorsan történik.
Mely, a farmotokról kapott visszajelzésekre gondolsz vissza a legszívesebben?
A mai napig is rengeteg jó élményünk van, amelyek éltetnek. Voltak persze nehéz időszakok is, de azokon is átsegítettek a biztatások és azok a visszajelzések, hogy egyre többektől hallottuk, nekik is fontos a természetközeliség, és értékelik azt, amit mi a farmon képviselünk, sőt, ők is szeretnének hasonlóan élni. Amit pedig mindig fontosnak tartok hangsúlyozni, hogy valójában nem is olyan nehéz így élni, így és aki úgy érzi, hogy erre vágyik, merjen belevágni.
Milyen jövőbeli terveitek vannak?
Mivel nálunk is nagyon sok változás történt a farmon, és a párommal év végén szülői örömök elé nézünk, az egész életünk más lesz. Ami biztos, hogy hajlamos vagyok túl sokat dolgozni, és ebből szeretnék most egy kicsit visszább venni. Azt, ami van, élvezni. Azáltal, hogy a sajtkészítést most nem tudjuk folytatni, a vendéglőt még felszabadultabban tudjuk vinni, és továbbra is nagy szeretettel várjuk mindazokat, akik szívesen betérnének hozzánk.
Nyitófotó: facebook.com/kabafarm