A halálról beszélni sosem egyszerű, még akkor sem, ha szülőként tudjuk: a tabusításnál bármi jobb. Halottak napja környékén sok családban újra előkerül a hiány és az emlékezés kérdése, és bár a gyerekek általában természetes kíváncsisággal közelítenek a témához, a felnőttek sokszor zavarba jönnek.
Pedig van egy varázslatos módja annak, hogy közösen fedezzétek fel, mit jelent emlékezni és örökké szeretni – ez pedig nem más, mint egy filmest a Coco című mesével. Ez a Pixar-alkotás nem véletlenül vált világszerte szülők, gyerekpszichológusok és pedagógusok kedvencévé: olyan mély és szelíd módon segít beszélni a halálról, ahogyan azt talán egyik mese sem tette korábban.
A történet középpontjában Miguel, egy mexikói kisfiú áll, aki arról álmodik, hogy egyszer híres zenész lesz – csakhogy ezt a szakmát családja generációk óta megveti. Egy régi sérelem miatt a zene szinte tiltott dolognak számít náluk, és mindenkitől elvárják, hogy hű maradjon ehhez a hol kimondott, hol kimondatlan hagyományhoz. Olvass még a témában
„Elkezdte terjeszteni, hogy viszonyom van a takarítóval” – Kollégák, akik alantas eszközöket választottak, hogy előbbre jussanak a ranglétrán
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
Az ismerkedés 5 fázisa – szomorú, de a legtöbb pár nem jut tovább a másodiknál
Nem bírom nézni a legjobb barátnőm zsíros haját – hogy hozzam szóba a témát?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
