Miért nincs már bűntudatom a decemberi lustálkodás miatt?
Mert ma már értem, hogy a lustálkodás sokszor nem lustaság, hanem regenerálódás. Értem, hogy a testem és a lelkem is igényli a lassabb napokat, és értem azt is, hogy a „nem csinálni semmit” néha épp az, amire a legnagyobb szükségem van.
A pihenés ma már nem kivétel, hanem része az életemnek. Nem menekülés a teendők elől, hanem egy fontos dolog, amit magamért teszek.
Decemberben és minden más hónapban is jöhet a lassítás
Ha valamire büszke vagyok az elmúlt évekből, az az, hogy megtanultam meghallani saját magamat. Megtanultam nemet mondani a túlterhelésre, és igent mondani az énidőre. Ez a belső döntés az egész életemet kiegyensúlyozottabbá tette. Olvass még a témában
A december már nem a teljesítményről szól számomra, hanem arról, hogy megengedem magamnak azt, amit régen nem mertem: a nyugalmat. Ami pedig talán ennél is fontosabb, hogy már nemcsak decemberben teszek így.
Ma már tudom, hogy egyik hónapnak sem kell a hajszáról, a túlfeszített ritmusról vagy a bizonyítási kényszerről szólnia. Sokkal többet érhetek el azzal, ha a pihenés a mindennapjaim természetes része, és nem csak egy ritka, év végi kivétel.
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
