Miért nincs már bűntudatom a decemberi lustálkodás miatt?
Mert ma már értem, hogy a lustálkodás sokszor nem lustaság, hanem regenerálódás. Értem, hogy a testem és a lelkem is igényli a lassabb napokat, és értem azt is, hogy a „nem csinálni semmit” néha épp az, amire a legnagyobb szükségem van.
A pihenés ma már nem kivétel, hanem része az életemnek. Nem menekülés a teendők elől, hanem egy fontos dolog, amit magamért teszek.
