A szintetikus anyagból varrt ruha fényes, rugalmas és vízlepergető anyagból készül. Ezekben azonban rengeteg diszpergált festékanyag is van. A festék izzadás és súrlódás hatására kimosódik a ruházatból és a bőrnek kell vele megküzdenie.
Az új ruha kimosásával a felesleges, könnyebben leváló festékanyagok jelentős része eltávolítható, így az allergiás reakció is kisebb lehet.
Kár lenne tagadni, hogy a ruhagyártás az egyik legkevésbé környezetbarát iparág. David Andrews környezetvédelmi tudós, aki a vegyi anyagok textiliparban történő felhasználását vizsgálja, azt mondja, a ruhákat folttaszítóval, színrögzítővel, ránctalanítóval, puhaságfokozóval és más anyagokkal kezelik, mielőtt a boltokba kerülnek.
A ruhagyártóknak ezek közül az anyagok közül egyiket sem kell nyilvánosságra hozniuk. A felhasznált vegyszerek azonban nemcsak egészségügyi kockázatot jelenthetnek az emberekre nézve. A levegőbe és a vízkészletbe is bejutnak ugyanis, ahol további károkat okozhatnak. A ruházattal kapcsolatos kutatások egy része azt sugallja, hogy a szintetikus anyagokat több vegyszerrel kezelik, mint a természetes szálakat, például a pamutot. Olvass még a témában
Miért kiált a bőröd a nyár után? Teszteld, milyen regeneráló rutinra van szükséged szeptemberben
Így viseld a fehér nadrágot télen – nem lehetetlen küldetés
Felejtsd el a feketét: váratlanul karcsúsító szín robbantja fel a 2026-os tavaszi szezont
Nem veszek felesleges ruhát, mióta erre a 3+1 dologra figyelek
Sokan vagyunk, akik boldogan és elégedetten olvassuk a zokni vagy a póló címkéjén, hogy 100% pamut. Az viszont őrjítő, hogy semmilyen tájékoztatást nem kapunk arról, hogy milyen vegyszerek és adalékanyagok érték a pamutot, mire hordható ruhadarab lett belőle.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Hétfő reggel elküldjük a hét legolvasottabb Stílus-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
