Ezért moss ki minden új ruhát, mielőtt felvennéd

Ezért moss ki minden új ruhát, mielőtt felvennéd

Címlap / Stílus / Divat / Ezért moss ki minden új ruhát, mielőtt felvennéd

Ránctalanítás a ruhaboltban

A bőröd mindenre reagál, amihez csak hozzáér. Még a láthatatlan dolgokra is, mint a napfény. Ha tapasztaltál már valaha is viszkető, piros foltokat a bőrödön, akár apró kiütésekkel együtt, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy valami olyanhoz értél, ami túlzott reakciót, másnéven allergiát váltott ki nálad. 

A Time magazin egyik cikkében tapasztalt győrgyógyászokat kérdeztek a kontakt dermatitisztről, azaz az érintkezés útján jelentkező bőrgyulladásról. „Amikor egy sportos testalkatú páciens lép be a rendelő ajtaján és a nyakán, hónalján jelentkező viszkető, piros foltokra panaszkodik, az első kérdésem, hogy vásárolt-e mostanában új sportruházatot magának” – mondja egy doktornő, és utólag mindig kiderül, hogy a válasz igen.

A szintetikus anyagból varrt ruha fényes, rugalmas és vízlepergető anyagból készül. Ezekben azonban rengeteg diszpergált festékanyag is van. A festék izzadás és súrlódás hatására kimosódik a ruházatból és a bőrnek kell vele megküzdenie.

Az új ruha kimosásával a felesleges, könnyebben leváló festékanyagok jelentős része eltávolítható, így az allergiás reakció is kisebb lehet.

Kár lenne tagadni, hogy a ruhagyártás az egyik legkevésbé környezetbarát iparág. David Andrews környezetvédelmi tudós, aki a vegyi anyagok textiliparban történő felhasználását vizsgálja, azt mondja, a ruhákat folttaszítóval, színrögzítővel, ránctalanítóval, puhaságfokozóval és más anyagokkal kezelik, mielőtt a boltokba kerülnek. 

A ruhagyártóknak ezek közül az anyagok közül egyiket sem kell nyilvánosságra hozniuk. A felhasznált vegyszerek azonban nemcsak egészségügyi kockázatot jelenthetnek az emberekre nézve. A levegőbe és a vízkészletbe is bejutnak ugyanis, ahol további károkat okozhatnak. A ruházattal kapcsolatos kutatások egy része azt sugallja, hogy a szintetikus anyagokat több vegyszerrel kezelik, mint a természetes szálakat, például a pamutot. 

Sokan vagyunk, akik boldogan és elégedetten olvassuk a zokni vagy a póló címkéjén, hogy 100% pamut. Az viszont őrjítő, hogy semmilyen tájékoztatást nem kapunk arról, hogy milyen vegyszerek és adalékanyagok érték a pamutot, mire hordható ruhadarab lett belőle. 

HRAUN/istockphoto.com

Megoldás lehet a használt ruha?

Kevés kutatás vizsgálta eddig, hogy a turkálóban vásárolt ruha, vagy a vadi új nadrág okoz-e nagyobb eséllyel kontakt dermatitiszt. Annyi azonban  biztos, hogy mindkettőt alaposan ki kell mosni, mielőtt belebújnál. A second hand boltokba kerülő ruházat is komoly fertőtlenítésen esik át, mielőtt az akasztóra kerül. 

Azt se felejtsük el, hogy a legtöbb szintetikus anyag gyártás során érintkezik az allergiára hajlamosító vegyszerekkel. Ezek jelentős része csak huzamosabb használattal, az anyag kopása közben jut ki a ruhából. Ebből kiindulva egy cseppet sem tekinthető biztonságosabbnak a bőrgyulladás szempontjából a turkálós felső, mint a néhányszor már viselt és rendszeresen tisztított ruháink.

Így mosd ki az új ruhát

Az első mosásnál muszáj odafigyelni néhány dologra. Ha pazarlásnak tartod (az is), hogy az egyetlen új ruháddal indíts el egy teljes programot, akkor figyelj arra, hogy sötétebb anyagokkal mosd. Még így is ki fog jönni belőle egy jó nagy adag festék, de a sötétekkel nem tud úgy elbánni, mint a színes vagy fehér ruhákkal. 

Ha szeretnél biztosra menni, akkor előtte áztasd be egy kis szappanos vízbe a ruhát, ezáltal a felesleges festék jó része már a mosás előtt távozik az anyagból.

Attól ne félj, hogy a garancia elvész. Az új ruhádat akkor is visszaviheted a boltba vagy visszaküldheted a webáruháznak, ha az első mosás után tapasztaltál kellemetlenséget, például kinyúlt, összement vagy elveszítette a színét.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást