Volt már olyan napod, amikor minden összejött, és este azon kaptad magad, hogy a konyhában állsz egy zacskó chips vagy valamilyen ropogtatnivaló fölött? Hidd el, nekünk is! Sokszor nem is vagyunk igazán éhesek, mégis jólesik valamit rágcsálni. Egy hosszú nap után mintha ez lenne az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy egy kicsit megnyugodjunk. A jelenség egyáltalán nem véletlen. A stressz és az evés között ugyanis sokkal szorosabb kapcsolat van, mint elsőre gondolnánk.
Amikor a stressz irányítja az étvágyat
Amikor feszültek vagyunk, a szervezetünk stresszhormonokat kezd termelni, például kortizolt. Ez a hormon eredetileg arra szolgál, hogy segítse a testet a veszélyhelyzetek kezelésében. Rövid távon felkészíti a szervezetet arra, hogy gyorsan reagáljon, több energiát mozgósítson, és éberebbé váljon.
A modern életben azonban a stressz ritkán egy rövid ideig tartó veszélyt jelent. Inkább folyamatos nyomásként jelenik meg, munkahelyi határidők, túl sok feladat, állandó elérhetőség. Ilyenkor a testünk hosszabb ideig marad ebben az „éber” állapotban, és az agyunk ösztönösen olyan dolgokat keres, amelyek gyors megkönnyebbülést adnak. Az evés az egyik legegyszerűbb ilyen reakció. Olvass még a témában
5+1 tárgy a lakásodban, ami életveszélyes a kutyádra nézve
Történelmi lépés a magyar egészségkultúrában: bemutatkozott a The Longevity Hub
„Akkor indulok el, amikor már ott kellene lennem.” Miért késel el mindig?
A jó közérzet fontossága: ez a csodálatos dolog történt velem, amikor a célom nem a fogyás volt, hanem az egészségem támogatása
