Élénk vita folyik arról, mennyire érdemes maszkot viselni a koronavírus-járvány idején, de szakértők, úgy tűnik, nagyrészt megegyeznek abban, hogy ha valaki nem küzd légzésnehézségekkel, akkor jobban teszi, ha a lakáson kívül maszkban közlekedik. Ennek egyszerű oka van: a koronavírus egy olyan kórokozó, ami a fertőzöttek nagyjából felénél nem is okoz tüneteket, ennek ellenére ugyanúgy fertőző.
Így bárki könnyen hordozó, és ezzel együtt potenciális fertőző is lehet, mindegy, hogy mennyire érzi jól magát. A maszk megakadályozza, hogy a vírusok egy része a levegőbe kerüljön, és megfertőzzön másokat.
Az otthon készített maszkok is jelenthetnek jobb megoldást, mint a boltban vásárolt, legrosszabb minőségű, egyszer használatos (egyébként kétórás időtartamra hordható) változatok, ehhez azonban érdemes tudni, hogy milyen anyagból varrja őket az ember.
Az Argonne Nemzeti Laboratórium és a Chicagói Egyetem közös kutatása alaposan megvizsgálta a leggyakoribb anyagokat két tulajdonságuk alapján is: az egyik a mechanikai, azaz fizikai szűrési tulajdonságuk, a másik pedig az elektrosztatikus védelmük.
Az első egész egyszerűen azt jelenti, hogy az anyagsűrűség alapján mi enged át kevesebb nyálat, levegőt, és így vírust is a maszkon. Az elektrosztatikus védelem már érdekesebb: a legjobban úgy lehet megérteni, hogy elképzeljük, milyen az, amikor valamitől feltöltődve hozzáérünk egy barátunkhoz, és kicsit megrázzuk. Ez az elektrosztatikus töltés a maszk anyagának esetében nem hagyja el a maszkot magát, hanem benne marad, és „csapdába ejti” a kis vírusrészecskéket.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!