Szinte nincs anyuka, aki ne figyelné aggódva a csemetéjét, amikor először tejterméket, bogyós gyümölcsöt vagy mogyorót fogyaszt. Az ételallergiákról azonban a legtöbben úgy gondolják, ha gyermekkorban megúszták őket, később sem fognak gondot okozni. Pedig egy allergia bármikor kialakulhat, így egyes élelmiszerekre például akkor is túlzott immunválaszt adhatsz, ha korábban nem volt érzékenységed velük szemben.
Allergia és intolerancia – nem ugyanaz!
Az élelmiszer-intolerancia és az érzékenység éppen olyan valódi probléma, mint az allergia, de nem ugyanaz. A különbség az, hogy ezeket az élelmiszer-reakciókat nem immunválasz váltja ki.
Az intolerancia vagy érzékenység okai eltérőek, de általában azzal kapcsolatosak, hogy a test hogyan tud lebontani vagy megemészteni egy bizonyos ételt, például a laktózt vagy a glutént.
Az intolerancia kétségtelenül nagyon kellemetlen panaszokat tud okozni, súlyosságtól függően akár komolyan is megnehezítheti a beteg életét, a panaszok azonban nem veszélyesek és főleg nem életveszélyesek, míg egy nagyon súlyos allergiás reakció, ha nem kezelik nagyon-nagyon gyorsan, akár a beteg életébe is kerülhet, vagy maradandó károsodást is okozhat.
A leggyakoribb allergiatípusok és tüneteik
IgE allergia
A leggyakoribb élelmiszer-allergiákat az immunrendszer túlzott reagálása és egy adott fehérje elleni antitestek előállítása okozza. Ezeket IgE-közvetített élelmiszer-allergiáknak nevezik – az IgE az immunglobulin E-t jelenti, amely ezen antitestek tudományos neve.
Ez az a fajta élelmiszer-allergia, amely anafilaxiát, életveszélyes reakciót okozhat, amely megnehezíti a légzését, drámai vérnyomáscsökkenést okozhat és befolyásolhatja a pulzust is.
A tünetek jellemzően szinte azonnal az allergén elfogyasztása után jelentkeznek, az ajkak és a torok megduzzadnak, a beteg nehezen kap levegőt, esetleg kivörösödik vagy hányni kezd.
Hiperszenzitivitás
Ezt a típusú ételallergiát más immunválaszok okozzák, amelyek azonban nem tartalmaznak IgE-testeket, noha a szakértők egyelőre nem teljesen biztosak benne, hogy pontosan mi váltja ki a tüneteket, amelyek jellemzően az emésztőrendszerhez kapcsolódnak. A puffadás, a hányás vagy hasmenés általában az allergénnel való találkozás után egy kicsit később kezdődik, fulladást viszont ez a típusú allergia nem okoz.
Nyelőcsőgyulladás
Ez az allergia egy viszonylag ritka típusa, a tünetei azonban elég ijesztőek lehetnek. Az allergén ebben az esetben az immunrendszer egy speciális sejtjéből vált ki túlzott reakciót, ami a nyelőcső duzzanatát okozza, így megnehezíti az étel lenyelését, égő érzést okozhat a mellkasban, fulladáshoz, fuldokláshoz vezethet.
Orális allergia szindróma
A szájüregi allergia akkor alakul ki, ha valaki érzékeny egy bizonyos fehérjére vagy pollenre, és emiatt keresztallergia alakul ki nála bizonyos élelmiszerekre. Sokan, akik valamilyen szezonális allergiától szenvednek, hirtelen azt vehetik észre, hogy ez alatt az időszak alatt valamilyen élelmiszer is viszketést, égő érzést, zsibbadást okoz a nyelvükön vagy a torkukban. A tünetek kellemetlenek, de csak extrém ritka esetben válnak ennél súlyosabbá.
Mire lesznek legtöbbször allergiásak a felnőttek?
Noha bármilyen ételallergia bármely életkorban kialakulhat, felnőttek esetében a legtöbbször a gyümölcsök és a zöldségek pollenjei (orális allergia szindróma), a halak és a kagylók, valamint a földimogyoró és a diófélék azok, amelyek addig nem ismert allergiát okozhatnak – mondja az American College of Allergy, Asthma & Immunology.
Ezek az allergiák keresztreakciókat eredményezhetnek olyan élelmiszerekkel is, amelyek hasonló fehérjéket tartalmaznak. Például van kapcsolat a poratka- és a kagylóallergia között, mivel hasonló fehérjéket tartalmaznak. Tehát, ha valaki allergiás a atkákra, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy allergiás lesz majd a kagylóra is, noha ez nem törvényszerű.
A már létező allergia valószínűbbé teszi, hogy valaki új allergiát fejlesszen ki, de nincs egyértelmű ok, miért valószínűbb, hogy ezek az allergiák gyakrabban alakulnak ki felnőttkorban, mint mondjuk a tojás- vagy tejallergia, ami, ha kisgyermekkorban nem jelentkezett, már sokkal kisebb eséllyel fog felnőtt korban kialakulni.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!