Hortobágyi Nemzeti Park
Hazánk első nemzeti parkja 82 000 hektáron terül el és nem csak itthon kapott kiemelt figyelmet, ugyanis az UNESCO a Világörökség részévé választotta.
Az itt található környezeti körülmények utánozhatatlan élővilágot vonzanak: löszpuszták, szikes puszták, kopár szikesek váltják egymást szikes mocsarakkal és árterekkel.
Ez a táj gazdag madárvilágnak, köztük gémeknek, darvaknak, ludaknak és ritka ragadozóknak adnak otthont, nem véletlen, hogy a Hortobágyot az ország legnagyobb „madárszállójaként” tartják számon.
Kiskunsági Nemzeti Park
A Duna-Tisza közén elterülő Kiskunsági Nemzeti Park hazánk másodikként alapított nemzeti parkja.
Méltán híres a vidék homokos és szikes pusztáiról, amit a holtágak, az ártéri erdők, mocsarak, valamint a löszpartok tesznek megismételhetetlenül egyedivé.
A zsombékos, mocsaras részek gémeknek, kócsagoknak adnak otthont, de a környéken fészkel az ugartyúk is.
A szárazabb vidékeken a növényvilág bizonyul specifikusnak, és ezeken a területeken a rovarvilág az, ami kiemelésre méltóan gazdag.
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Parkot azért hozták létre, hogy az itt található geológiai értékek védelmét biztosíthassák.
A vidéken a földalatti karsztjelenségek, az itt kialakult cseppkőbarlangok és a hozzájuk társuló, egyedi állat- és növényfajok megérdemlik a kiemelt figyelmet.
A területen levő, több száz barlang rendkívüli sokféleséget vonultat fel – ennek köszönhető, hogy az UNESCO része.
A fajgazdag növényvilág és az erdőrezervátumok különösen széles palettáját vonzzák az állatoknak: visszatelepültek a területre a nagyragadozók, de rengeteg hüllő- és madárfaj ismeretes, valamint a nagyvadállományt is ki kell emelnünk.
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Parkot nem egészen 20 éve alapították 43 927 hektáron.
Több száz forrás táplálja a területen átfutó, 15 patakot, amiknek a felduzzasztásával turisztikailag is jelentős tavakat alakítottak ki a vidéken.
Az Alpok közelsége miatt a terület inkább hegyvidéki jellegű, legfőbb növényzetét a bükkösök és az erdei fenyők jelentik.
A hegyvidéki tájon kétéltűek, az Alpokban honos rovarfajok, 1500 lepkefaj és ritka énekesmadarak élnek.
Számos tanösvény és bemutatóhely teszi lehetővé, hogy még közelebbről ismerjük az itt őshonos, különleges élővilágot.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék változatos tájait nehéz felsorolni, hiszen ide tartozik a Kis-Balaton éppúgy, mint a Magas-Bakony és a vulkanikus eredetű Balaton-felvidék.
Bár egy nemzeti parkhoz tartozik, mind a növény-, mind az állatvilág hatalmasat változik, ahogy a Balaton parttól haladunk az északi részek, a Magas-Bakony felé.
A mozgalmas tájon csodálatos természeti értékek, geológiai lelőhelyek, mocsaras-lápos vidékek, sziklás bükkösök és bazaltorgonák váltják egymást.
Számos arborétum, tó, patak, barlang, természetvédelmi terület gondoskodik arról, hogy senki se unatkozzon a környéken.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe hazánkban 23 731 hektár.
A vidék kb. 20 000 évvel ezelőtt, a kéregmozgások és a jégkorszaki szelek hatására alakult ki. A vízben magas a sótartalom, ennek köszönhetően igazán változatos és egész Európában egyedi az itteni élővilág.
A madárvonulás különösen látványos, de értékes, ritka halak is élnek a vízben és a környék növényei között is rengeteg a védett faj.
A Hanság felszínét ugyancsak a szél formálta, miután az itt futó folyók lerakták hordalékukat. A ligeterdőkben örömmel fészkelnek a ragadozó madarak, de él a vidéken elevenszülő gyík és parlagi vipera is.
