A túlélő üzemmódban az ember nem él, csak működik. Megcsinál mindent, amit kell, de semmit nem érez igazán. A napok összefolynak, és a legkisebb döntés is fárasztóvá válik. Mintha egy végtelen futópadon lennél, ahol nem tudod, mikor állhatsz meg. És a legnehezebb rész az, hogy kívülről senki nem biztos, hogy észreveszi. Mert mindent megcsinálsz, amit elvárnak tőled. Csak közben belül csend van. Egyfajta fáradt, tompa csend, amiben már nem hallod, mire vágysz valójában.
A kiút mindig azzal kezdődik, hogy észreveszed, hol vagy. Hogy nem hibáztatod magad azért, mert elfáradtál. Mert nem mindig kell produktívnak, inspiráltnak vagy pozitívnak lenned. Néha elég csak megállni, és kimondani, hogy most nem megy. És ez nem gyengeség, hanem őszinteség. A tested és a lelked jelzi, hogy valami már túl sok volt, és ha nem figyelsz rá, előbb-utóbb ki fogja követelni a figyelmet.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
