Vannak időszakok, amikor minden reggel ugyanazzal az érzéssel ébredsz, hogy csak legyen vége a napnak. Nem vágysz semmire különösebben, nem látsz előre, csak sodródsz a teendők között, és próbálod túlélni a napot anélkül, hogy bármi igazán megérintene. A tested működik, a gondolataid mennek a maguk útján, de valahogy te magad mintha eltűntél volna ebből az egészből. Ez az, amit sokan túlélő üzemmódnak hívnak és bár természetes védekezés, hosszú távon mégis felemészt. Ha te is hasonlóan érzel, akkor olvass tovább, mert fontos megértened, hogy ebből az állapotból is van kiút.
A túlélő üzemmód nem hirtelen jön. Lassan, észrevétlenül kúszik be a mindennapokba. Először csak egy kicsit vagy fáradtabb, mint szoktál. Aztán már nem tudsz igazán örülni semminek, ami korábban feltöltött. Egy kávé a kedvenc helyeden, egy séta a városban, egy beszélgetés a barátokkal mind ugyanúgy történik, mégis hiányzik belőlük valami, mégpedig te magad. Ez az állapot nem gyengeség, hanem a tested és lelked próbálkozása, hogy megvédjen a túl soktól. Csakhogy, ha túl sokáig maradsz benne, a védelem lassan börtönné válik.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






