Az edzőteremben törtem el. Nem a testem, hanem valami más, amit addig sosem neveztem meg. Ott álltam a súlyzó mellett, kezemben a tíz kilós kettlebell, és egyszerűen nem bírtam felemelni. Nem azért, mert nehéz volt. Hanem mert abban a pillanatban végre nem volt erőm ahhoz, hogy tovább játsszam el, hogy megy.
Amikor a helytállást erőnek hittem
Azelőtt úgy hívtam ezt az egészet, hogy helytállás. Volt egy állásom, ahol mindenki rám számított, volt egy anyám, aki hetente telefonált, hogy hogy vagyok, és mindig azt válaszoltam, hogy jól, tudod, a szokásos. Volt egy barátom, aki szerint én voltam a legkiegyensúlyozottabb ember, akit ismer. Ezt a mondatot annyira szerettem hallani, hogy közben elfelejtettem megkérdezni magamtól, tényleg így van-e.
Reggelente egy órával korábban keltem, mint kellett volna, mert úgy éreztem, ha nem vagyok elsőként bent a munkahelyen, valami összeomlik. Este pedig még akkor is a laptop előtt ültem, amikor már órák óta lüktetett a fejem, mert az jutott eszembe, hogy majd holnap sem lesz időm. Azt hittem, ez a normalitás. Azt hittem, mindenki így él, csak nem beszél róla. Olvass még a témában
Ezt hozza 2026. szeptember 1. a numerológia szerint: befelé forduló energiák
Rákényszerítettem magam, hogy unatkozzak, és meglepően jó dolgok származtak belőle
Ezt jelenti az ezotéria szerint, ha mindig ugyanabban az időpontban ébredsz fel éjszaka
Ezt hozza 2026. szeptember 4. a numerológia szerint: kaland és változás
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
