A közép-romániai vidéki háromszögben, Segesvár, Brassó és Nagyszeben történelmi városai között elhelyezkedő Târnava Mare, Nagyszombat Európa egyik legérdekesebb kultúrtája. A régiót a 12. században a mai Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg és Hollandia részeiből származó szászok telepítették be, akiket II. Géza magyar király hívott ide saját gazdaságuk létrehozása nevében. A valódi célja az volt, hogy megvédje királyságát a távolabbi vidékét a portyázó törököktől. A szászok gyarmatosítottak egy termőföldet a Kárpátoktól északra, erődített templomokat építettek szentélyként az ostrom idején, és erős kistermelői közösségeket alakítottak ki.
A szászok települései több mint 800 évig virágoztak. Miután túlélték a második világháborút (amikor sokakat behívtak a német hadseregbe) és az azt követő éveket (amikor a szovjetek még több embert deportáltak szibériai munkatáborokba dolgozni), a XX. század utolsó évtizedeiben gyakorlatilag eltűntek Erdélyből. Románia kommunista diktátora, Nicolae Ceaușescu idején sokan emigráltak Németországba. A rendszer 1989-es bukását követően pedig csaknem félmillióval többen indultak el Nyugat-Európába.
A hagyományok máig élnek a faluban
Ma mindössze 10 szász él Viscriben, az 500 fős lakosságnál is kevesebbet számláló településen, és Meșendorfban, Criț-ben vagy a többi környező falvakban sem sokan vannak. De a templomaik és a házaik megmaradtak, és a terület lenyűgöző, alig változott az évszázadok során. A lovaskocsi ma is a fő közlekedési mód, és a lakosok a kisbirtokokból vagy a pásztorkodásból élnek fenntarthatóan. Olvass még a témában
7 milliárd forint értékű Fabergé-tojást találtak egy ócskapiacon
10 imádnivaló napló a boltok polcain, amit szívesen elkezdenél írni az új évben
Timberlake és Gosling? A 10 legtartósabb barátság ismert emberek között
10 téli hangulatú bestseller könyv, ami izgalmassá teszi a legborúsabb téli napokat is
„A házak építészete, a hagyományok és a falusiak természethez való kötődése nem változott” – mondta a BBC-nek Ursula Radu-Fernolend. A nő Viscriben született és nőtt fel, jelenleg pedig a Mihai Eminescu Trust (MET) projektmenedzsere, ami az erdélyi falvak örökségének megőrzésére hivatott alapítvány.
